UPDATE: a cikket frissítettük 2026-ra!
A korlátolt felelősségű társaság, vagyis Kft. a társasági adó szabályai szerinti (“TAO”), vagy a kisvállalati adó szabályai szerinti (“KIVA”) adózást választhatja – legyen szó akár egyszemélyes, akár többszemélyes Kft.-ről. Emellett pedig áfa alanyiság szempontjából dönthet az alanyi mentes (vagy tevékenysége alapján tárgyi mentes) vagy áfa körös működés mellett. Mikor mit érdemes választani? Hogyan és mikor lehet adózási formát váltani?
Erre a pontos tevékenység, a vevőkör, valamint az üzleti terv alapján egy jó könyvelő képes biztos választ adni, azonban nagyvonalakban végignézzük, hogy az egyes adózási formák milyen esetben előnyösek a 2026-os szabályok tükrében. Mindkét adózási mód kapcsán igaz az, hogy a számviteli törvény hatálya alá fog tartozni a társaság, így számviteli beszámoló elkészítésére és közzétételére kötelezett.
Társasági adó (TAO)
A társasági adó (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) a társas vállalkozások és egyéb jogi személyiségű szervezetek (civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, társasházak stb.) vállalkozási tevékenységének eredményéből származó jövedelmeket terhelő adó. Mértéke 2026-ban is 9%, alapja pedig alapvetően az adózás előtti eredményből kerül meghatározásra.
Jelentős könnyítés 2026-tól, hogy a negyedéves adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy több vállalkozás maradhat a ritkább, negyedéves fizetési gyakoriságnál a havi helyett.
Bevallási határideje az adóévet követő év május 31. A bevallás tartalmazza a következő előlegfizetési időszak (július 1-től a következő év június 30-ig) előleg összegeit is. Az pedig a fizetendő adó összege alapján állapítható meg, hogy az előleget havonta, vagy negyedévente kell fizetni.
Kisvállalati adó (KIVA)
A KIVA (2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról) egy egyszerűsített adózási forma, amelyet bizonyos méret alatti, bizonyos formában működő vállalkozások választhatnak a társasági adózás helyett, és ami két adónemet vált ki: a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót. Mértéke 10%.
Előnye, hogy a keletkezett nyereséget és a bértömeget azonos kulccsal terheli, így ösztönöz a foglalkoztatásra. Fontos változás 2026-tól, hogy megszűnik a "112,5%-os szabály": a személyi jellegű kifizetéseknél a minimum adóalapként a garantált bérminimum 100 százalékát kell figyelembe venni (ha a tényleges kifizetés ennél alacsonyabb lenne). Ez tovább egyszerűsíti a számítást.
Továbbá az adóalap számításának módja a beruházások megvalósítását ösztönzi (mivel a kivett jövedelmet, és nem a nyereséget adóztatja – duplán csökkentik az adóalapot).
Kisvállalati adózás esetén a cég mentesül a 9 százalékos társasági adó alól, így ha a cég nem fizet osztalékot, a vállalaton belül tartott profit adómentes. A kifizetett osztalékot a KIVA szabályai szerint adó terheli.
Ki választhatja a kisvállalati adózást?
Ilyen vállalkozási formák esetén választható:
- a korlátolt felelősségű társaság (Kft.),
- a betéti társaság (Bt.),
- az egyéni cég,
- a közkereseti társaság (Kkt.),
- a zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.),
- a külföldi vállalkozó,
- a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
Méret szerint pedig – és itt jelentős a változás 2026-ra – azok a vállalkozások, amelyekre igaz, hogy:
- az átlagos statisztikai létszám 100 fő alatti (korábban 50 fő volt),
- a mérlegfőösszeg és a bevétel (beleértve a kapcsolt vállalkozásokat is) nem haladja meg a 6 milliárd forintot (korábban 3 milliárd volt).
A kiesési határok is duplázódtak: az adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a bevétel meghaladja a 12 milliárd forintot, vagy a létszám a 200 főt.
Továbbá fontos szempont, hogy csak olyan vállalkozás választhatja, amelynek a mérlegforduló napja december 31.
Hogyan lehet áttérni KIVA adózásra?
Az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre a KIVA alanyiság, bármikor választhatóan. Működő (tehát nem újonnan alapított) vállalkozások esetében mindig a következő hónap első napjával kezdődően jön létre, ekkor önálló üzleti év kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a KIVA alanyiság első napját megelőző nappal (mint mérlegfordulónap) beszámolót kell készíteni, és azt letétbe is kell helyezni. Ha meggondolnád magad, a döntésed 30 napon belül visszavonható.
Ha pedig egyszer áttértél a KIVA szerinti adózásra, kilépni belőle csak a naptári év végével tudsz. Amennyiben a társasági adó szabályai szerint fog működni a vállalkozás, ezt a számítást el kell végezni:
KIVA alatt keletkezett eredménytartalék – KIVA alatt kapott osztalék – KIVA alatt megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök értéke (értékcsökkentéssel csökkentett)
Amennyiben ez az érték pozitív, úgy a lekötött tartalékban kimutatva, fejlesztési tartalékként fog viselkedni és az elkövetkező 4 évben kell beruházásra fordítani. Ha az összeg negatív, akkor pedig elhatárolt veszteség lesz és a következő 5 év alatt lehet felhasználni a társasági adó alapjának csökkentésére.
TAO vs. KIVA összehasonlítás egy konkrét példán
Ahogy a cikk elején is írtam, azt megválaszolni, hogy melyik adózás az előnyösebb, csak a pontos üzleti terv ismeretében lehetséges. Azonban ökölszabályként azt szokás mondani, hogy a KIVA azoknak a vállalkozásoknak előnyösebb, akik viszonylag magasabb bérköltséggel dolgoznak, illetve akik az eredményt nem tervezik osztalék formában kivenni, hanem inkább beruházások formájában visszaforgatják a vállalkozásba.
De az egyszerűség kedvéért nézzünk konkrét példa vállalkozást az alábbi, 2026-ra aktualizált adatokkal:
- évi 12 millió forint árbevétel (ez kényelmesen belefér az alanyi mentességbe, amelynek határa 2026-tól 20 millió forintra nőtt ),
- bérköltség kb. évi 8.956.800 Ft (2 fő, 12 hónap * 373.200 Ft bruttó bér – a 2026-os garantált bérminimummal számolva ),
- egyéb működési költség évi 1.000.000 Ft,
- iparűzési adó 2%.
Vagyis ebben az esetben, ha nem szeretnénk osztalékot kivenni a vállalkozásból, a KIVA adózás éri meg jobban (különösen a szocho kiváltása miatt), de ha a nettó jövedelmeket tekintjük (osztalék kivétele esetén), akkor már a társasági adó szabályai szerinti adózás lehet kedvezőbb.
Összefoglaló: A legfontosabb adóváltozások 2026. január 1-től
A 2026-os év jelentős könnyítéseket és értékhatár-emeléseket hoz a vállalkozások számára. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb módosításokat, amelyek segíthetik az adótervezést:
1. Alanyi adómentesség (ÁFA)
Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár jelentősen megemelkedik:
- Új értékhatár: 20 millió forint (a korábbi korlátokhoz képest jelentős bővülés).
2. KIVA (Kisvállalati adó) keretszámok bővülése
A KIVA rendszerébe való belépés és a bennmaradás feltételei is kedvezőbbé válnak, lehetővé téve a nagyobb vállalkozások számára is a kedvezményes adózást:
3. Egyszerűsödő KIVA-alap és bérszintek
- Adóalap egyszerűsítése: Megszűnik a személyi jellegű kifizetések korábbi 112,5%-os szorzója. A minimum adóalap ezentúl a garantált bérminimum 100%-a lesz.
- Bérköltség tervezés: A kalkulációknál érdemes az emelt összeggel számolni; a garantált bérminimum várható összege 2026-ban 373 200 Ft.
4. TAO előlegfizetés könnyítése
A társasági adó (TAO) esetében az adminisztrációs terhek csökkennek a negyedéves bevallási gyakoriság kiterjesztésével:
- A negyedéves adóelőleg-fizetésre való áttérés értékhatára 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik.
Szakértői tipp: Az értékhatárok emelkedése miatt érdemes felülvizsgálni a jelenlegi adózási formát, mivel több cég válhat jogosulttá a KIVA-ra vagy az alanyi mentességre, mint korábban.
Ha szeretnél kalkulálni magadnak, a Pénzügyminisztérium KIVA kalkulátora itt érhető el.
Ha pedig könyvelő segítségével szeretnéd átbeszélni, hogy melyik adózási forma éri meg jobban a vállalkozásod számára (amit ajánlunk mindenkinek), a legjobb helyen jársz: összekötünk azzal a könyvelővel, aki pontosan érti a vállalkozásod tevékenységét, mindkét adózási formát, ügyfelei elégedett értékeléseket írnak róla és felelősségbiztosítással dolgozik!