Az osztalék és az osztalékelőleg fontos pénzügyi fogalmak, amelyekkel minden vállalkozónak érdemes tisztában lennie. Ezek megértése segíthet a megfelelő üzleti döntések meghozatalában és a hatékony pénzügyi tervezésben.
A számviteli beszámoló és az adóév szorosan kapcsolódnak az osztalék témaköréhez. Az osztalék meghatározása és kifizetése számos szabályt és előírást követ, amelyek befolyásolják a vállalkozás pénzügyi helyzetét és adózási kötelezettségeit. A következőkben részletesen megvizsgáljuk ezeket a kulcsfontosságú információkat, hogy jobban átláthasd a témát.
Az osztalék a tulajdonosok számára kifizetett tőkejövedelem. Ide tartozik a részvényeseknek járó nyereségrészesedés, valamint az osztalékelőleg is. A jogi értelmezés szerint nemcsak magánszemélyek, hanem cégek is részesülhetnek osztalékban.
Az adózási szabályok szélesebb körben határozzák meg az osztalék fogalmát. Idetartozik például a számviteli előírások alapján osztalékként meghatározott jövedelem és a kamatozó részvények után járó kamat is. Bizonyos befektetési jegyek hozamai szintén osztaléknak minősülnek adózási szempontból.
Az osztalékfizetés különböző adóterhekkel jár. A társaság típusától függően eltérő szabályok vonatkoznak az adózásra.
Társasági adó (TAO) alá tartozó cégeknél az osztalékfizetés nem befolyásolja a nyereségadó mértékét. A 9%-os nyereségadót mindenképpen meg kell fizetni.
Kisvállalati adó (KIVA) alá tartozó vállalkozásoknál az osztalék növeli az adóalapot. A jóváhagyott osztalék után 10% KIVA-t kell fizetni.
Az osztalékban részesülő fél szempontjából is lényeges az adózás kérdése.
Magánszemélyek esetében két adónem merül fel:
Cégek esetében az adózás módja függ a társasági formától:
Az Európai Gazdasági Térség tőzsdéin jegyzett részvények osztaléka után nem kell szochot fizetni. Például a BÉT-en jegyzett MOL részvények osztaléka után csak SZJA-t kell fizetni, szochot nem.
Az osztalékfizetés és adózás összetett terület - érdemes szakember segítségét kérni az optimális megoldás érdekében.
Az osztalékelőleg egy rugalmas pénzügyi eszköz a társaságok számára. Lehetővé teszi, hogy két beszámoló elfogadása között is jövedelemhez jussanak a tulajdonosok. Ez a lehetőség május 31-től a következő év május 31-ig áll fenn.
Ha az osztalékelőleget természetes személy tulajdonos kapja: az osztalékelőleg adózása kedvező, csak 15% személyi jövedelemadót kell utána fizetni, amit a kifizető von le, szociális hozzájárulási adó (szocho) ebben a fázisban még nem terheli az összeget.
A kifizetéshez fontos feltétel, hogy a társaság rendelkezzen 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleggel. Ez igazolja, hogy van fedezet az osztalékelőleg kifizetésére. Közbenső mérleg nélkül nem lehet ilyen döntést hozni.
Mi történik, ha az osztalékelőleg mégsem válik osztalékká? Ebben az esetben kölcsönnek minősül a társaságtól a tag felé. Kamatot kell utána fizetni, mégpedig az MNB alapkamat plusz 5 százalékpontot. Ha ezt elmulasztják, az kamatkedvezményből származó jövedelemnek számít, ami után szja-t és szocho-t is kell fizetni.
Ahogy fentebb is írtuk, szocho fizetés kapcsán bizonyos jövedelemtípusoknál felső határ van. Ide tartozik az osztalék is. A határ az adott év első napján érvényes minimálbér 24-szerese. 2024-ben ez 6.403.200 Ft szocho alapot jelent, ami után 832.416 Ft szocho fizetendő.
Amennyiben az 1-8. pontokban felsorolt jövedelmek adóévben elérik a minimálbér 24-szeresét (adófizetési felső határ), akkor a 4-8. pontoban szereplő jövedelmek után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
Fontos, hogy az adóalap-kedvezmények (pl. családi kedvezmény) nem csökkentik ezt az összeget.
Néhány fontos tudnivaló az osztalékelőlegről:
Az osztalékelőleg lehetőséget ad a rugalmasabb pénzügyi tervezésre. Használatával nem kell megvárni az éves beszámolót a tulajdonosok jutalmazásához. Ugyanakkor fontos betartani a jogszabályi előírásokat, különösen a közbenső mérleg készítésére vonatkozóan.
Érdemes figyelni az adózási szabályokra is. Bár az osztalékelőlegnél kezdetben csak szja-t kell fizetni, később szocho is felmerülhet. A szocho felső határának ismerete segíthet optimalizálni az adófizetést.
Az osztalékelőleg nem válik automatikusan osztalékká. Ehhez a legfőbb szerv döntése szükséges az éves beszámoló elfogadásakor. Ha ez elmarad, kölcsönnek minősül, ami után kamatot kell fizetni.
Összességében az osztalékelőleg hasznos eszköz lehet a vállalkozások számára. Lehetővé teszi a rugalmasabb gazdálkodást, de használata körültekintést igényel. A jogszabályi és adózási előírások pontos betartása elengedhetetlen a problémamentes alkalmazáshoz.
