Visszatér a KATA: Mit ígér a tervezet, és kinek éri meg 2027-től?

Hivatalossá váltak a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) újraszabályozásának főbb irányai. A 2022-es drasztikus szigorítás után – amikor a katások száma 450 ezerről 145 ezerre zuhant vissza – a most bemutatott tervezet új korszakot nyithat a mikro- és kisvállalkozások számára.

A változások nem a régi rendszer egyszerű visszahozatalát jelentik. A cél egy fenntarthatóbb, a bújtatott munkaviszonyt korlátozó, de érdemi szociális védelmet adó modell kialakítása. Összefoglaltuk a legfontosabb sarokpontokat, a szakmai reakciókat és a felkészülés lépéseit.

1. Mi változik a régi-új KATA rendszerében?

A tervezet alapjaiban írja felül a korábbi korlátozásokat:

• Újra van lehetőség cégek irányába számlázni: A katások ismét jogszerűen számlázhatnak jogi személyeknek. A 2022. évi XIII. törvény éppen ezen lehetőséget húzta ki az addigi katások alól, így ennek visszatérte sokak számára vonzó lehet.
• Ismét elérhető a KATA a mellékállásúak, hallgatók és nyugdíjasok számára: A másodállású vállalkozók, az egyetemisták és a nyugdíjasok újra választhatják a tételes adózást.
• Megemelt bevételi keret (22 millió Ft): Az éves bevételi plafon 18 millióról 22 millió forintra nő, igazodva az inflációhoz és nagyobb mozgásteret biztosítva a növekedéshez. 
• Tételes havi adók és átmeneti moratórium:
  
  • Főállásban: A KATA alapesetben 100 000 Ft/hó lesz.
  • Kizárólag lakosságnak számlázóknak: Átmeneti védelmet kapnak a tisztán lakossági szolgáltatók (pl. fodrászok, kozmetikusok): náluk 2027-ben még 75 000 Ft a havonta fizetendő tételes adó összege, és csak 2028-tól emelkedik 100 000 forintra.
  • Mellékállásban: A KATA 50 000 Ft/hó lesz.

2. Szigorítások a bújtatott foglalkoztatás ellen

Az MKIK és a BKIK korábbi (kormány felé benyújtott) javaslataikban jelezték, hogy a régi (értsd 2022 előtti) KATA korábbi formájában piactorzító volt, és a jövőben éppen ezért nem lenne fenntartható. Több más szempont közül ezt is figyelembe véve a kormány igyekszik szigorúbb kereteket szabni a kisadózásnak 2027-től.

A visszaélések ellen szigorú garanciák épülnek be az új rendszerbe:

1. 50%-os partner-plafon: Egyetlen kifizetőtől (cégtől) sem származhat az éves árbevétel több mint fele egy vállalkozó esetén, ha mégis a KATA-alanyiság az adóév utolsó napján automatikusan megszűnik (az 50%-os arány vizsgálatakor a kifizető kapcsolt vállalkozásait is figyelembe kell venni).
2. Különadó cég felőli kifizetésnél: A cégeknek és szervezeteknek számlázó katások bevételeit 15 százalékos adó terheli, de ebből levonható a befizetett kata. Azaz egy főállású katás vállalkozónak évi 8 millió forint bevételig csak a havi 100 ezer forintos katát kell megfizetnie.

A vállalkozói oldalon, a VOSZ üdvözölte a nyitást, de a tisztességes verseny megőrzését kérte a finomhangolás során.

3. Miért éri meg a magasabb tételes havi adóteher?

Igen, a havi fix költség valóban nőni fog. Azonban az éremnek két oldala van: a magasabb befizetés jelentősen magasabb ellátási alapot is jelent. A megemelt járulékok révén a vállalkozók a jövőben nemcsak nagyságrendekkel magasabb nyugdíjra számíthatnak, hanem már aktív éveik alatt is érdemi szociális biztonságot kapnak: megbetegedés, vagy gyermekvállalás esetén a táppénzt és az anyasági ellátást is egy lényegesen magasabb összeg alapján számítják majd ki, így a tisztességesen adózó kisvállalkozók nem maradnak magukra a váratlan élethelyzetekben sem.

Hogy érzékeltessük a különbséget érdemes végiggondolni, hogy míg a korábbi rendszerben 40 év után mindössze ~29 ezer forintos nyugdíjra lehetett számítani, addig a Bankmonitor számításai szerint az új, emelt adóalappal akár havi 170–180 ezer forintos állami nyugdíj is elérhetővé válik.

4. KATA vs. Átalányadó: Hogyan érdemes tervezni?

Mint a vállalkozásokat segítő online platform látjuk a valós piacot és a trendek alakulását: 2026-ban eddig a nálunk induló egyéni vállalkozók 81%-a az átalányadót választotta, és országosan már több mint 406 ezer átalányadózó működik. Az adónem vonzerejét növelte, hogy a költséghányad idén 45%-ra nőtt (2027-től pedig 50% lehet).

Azonban a KATA “visszatérése” izgalmas kombinációs logikát hoz létre, íme pár felmerülő lehetőség, ami mutatja mi érheti meg egy vállalkozónak:

• Alacsonyabb bevételnél (főleg mellékállásban): Az adómentes sáv miatt továbbra is az átalányadózás lehet a legoptimálisabb (akár 0 Ft adóteherrel).
• Közepes, stabil bevételnél: Amint átléped a mentesített sávot, a KATA egyszerűsége és fix költsége előnyösebbé válhat, mint az átalányadózás.
• 22 millió felett: A KATA keret elérésekor ismét az átalányadó (közel 39 millióig) vagy a VSZJA veheti át a terepet.

Ha érdekel, hogy vállalkozásodnak mi éri majd meg 2027-től a legjobban, akkor próbáld ki KATA-kalkulátorunkat!

5. A könyvelői oldal kihívásai

Az új KATA komoly adminisztrációs terhet ró a könyvelőkre, hiszen a kapcsolt vállalkozások számláit és a fentebb említett 50%-os egy cég felé irányuló számlázási “plafont” manuálisan átnézni óriási kockázat és időveszteség. A könyvelőnek vagy tudatosan kell vállalnia az egyes számlák kézi ellenőrzését, vagy ha ez elmarad, az adóhatóság szabhat ki súlyos bírságot.

Erre kínál azonnali, automatizált választ a Bookkeepie Platform:

• Automatikus adatbehúzás az ONYA-ból: Rendszerünk közvetlenül az ONYA-ból (Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás) importálja és a törvényi feltételek alapján automatikusan előszűri a számlaadatokat.
• Automatikus figyelmeztetés: Nem kell manuálisan bogarászni a partnereket, a Platform azonnal jelez, ha egy megbízó aránya megközelíti az 50%-ot, vagy kapcsolt vállalkozás kockázata merül fel.
• Biztonság a könyvelőnek, nyugalom a vállalkozónak: Levesszük a manuális ellenőrzés terhét, így a könyvelők kockázatmentesen és hatékonyan birkózhatnak meg az új KATA kihívásaival.

‍

‍

6. Hogyan csinálják a szomszédok?

A kisvállalkozások egyszerűsített adózása és a kötelező minimális járulékok dilemmája nem hungarikum. A környező országok is évek óta kísérleteznek azzal, hogyan lehet egyszerre alacsony adminisztrációt, legális B2B működést és fenntartható nyugdíjalapot biztosítani.

1. Csehország – „Paušální daň” (Egyösszegű adó)

A cseheknél 2021 óta létezik egy a magyar KATA-hoz kísértetiesen hasonló rendszer. A modell röviden összefoglalva az alábbiak szerint működik. Egyetlen havi fix összeg fedi le az SZJA-t, a nyugdíj- és az egészségbiztosítást. Nem kell év végén adóbevallást készíteni, sem negyedéves járulékbevallásokkal bajlódni. Sávos rendszerű (évi 2 millió CZK, azaz kb. 32 millió Ft bevételig érhető el). Az alapsávban a havi fix fizetendő összeg 2026-ban mintegy 9 984 CZK (kb. 160 000 Ft).

Összevetve a tervezett magyar katával azt látjuk, hogy a cseh rendszerben nincsen kedvezményes mellékállású opció (ha főállásod van, nem választhatod az “egyösszegű adót”, marad a rendes adózás), míg a magyar tervezet havi 50 000 Ft-ért a mellékállásúaknak és diákoknak is elérhetővé teszi a tételes adót, a tisztán lakossági szolgáltatóknak pedig 75 ezer forintos átmeneti védősávot biztosít.

2. Lengyelország – „Ryczałt” és a fix ZUS

Lengyelországban az egyéni vállalkozók körében a ryczałt (tevékenységtől függő, 8,5% – 12% – 15%-os bevételi adó) hódít. Bár az adókulcs kedvező, a társadalombiztosítási járulékot (ZUS) akkor is kötelező megfizetni, ha a vállalkozónak épp nulla bevétele volt. A teljes ZUS és egészségügyi hozzájárulás 2026-ban már meghaladja a havi 2 400 PLN-t (több mint 220 000 Ft/hó).

Összevetve a tervezett magyar katával azt látjuk, hogy a lengyel modellben a fix járulékteher brutálisan magas a kezdő kedvezmények lejárta után, ráadásul az adót és a járulékot külön-külön kell kalkulálni és bevallani. A magyar KATA 100 ezer forintos díja ehhez képest kevesebb mint a fele, és egyetlen utalással letudható.

3. Románia – A mikrovállalkozási adó

Romániában sokáig az 1%-os mikrovállalkozási adó volt a sláger, ám a szabályokat drasztikusan megszigorították. Az 1%-os árbevételi adózás választásához ma már kötelező legalább 1 főállású alkalmazottat foglalkoztatni (aminek a bérköltsége és járuléka fix havi teher). 

Az egyéni vállalkozóknál ezzel párhuzamosan egy sávos, az országos bruttó minimálbérhez igazodó “plafonrendszer” működik: a 25%-os nyugdíjjárulékot a 12 és 24 havi, míg a 10%-os egészségbiztosítási járulékot a 6, 12 és 24 havi minimálbér-küszöbök alapján kötelező megfizetni.

Összevetve a tervezett magyar katával azt látjuk, hogy a magyar modell nem kényszeríti az önfoglalkoztató vállalkozót felesleges alkalmazotti státusz fenntartására a kedvező adózás eléréséhez, kiküszöböli a többszintű minimálbér-plafonokhoz kötött bonyolult járulékszámítást, és egyetlen tiszta, előre látható fix összeggel rendezi a közterheket.

A regionális példák azt mutatják, hogy a havi 100–160 ezer forint közötti fix adó/járulékteher az európai standard, ha valós nyugdíjjogosultságot és B2B számlázást akarunk adni a kisvállalkozóknak. A magyar tervezet nagy előnye a régiós versenytársakkal szemben a mellékállásúak integrációja (50 ezer Ft) és a lakossági irányba számlázókat védő átmeneti csökkentett teher (75 ezer Ft).

Segítünk a felkészülésben!

Bár az új KATA várhatóan jóval egyszerűbb lesz, mint egy társas vállalkozás kezelése, a kapcsolt cégek és az 50%-os korlát követése fokozott odafigyelést kíván. A Bookkeepie-nél mind a könyvelők, mind a vállalkozók kezét fogva segítünk felkészülni: digitális megoldásainkkal és több mint 300 ellenőrzött szakértőnkkel biztosítjuk a zökkenőmentes adózási döntést!

‍