A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egy 11 pontból álló, a vállalkozásokat érintő adócsökkentési és adminisztrációs egyszerűsítési csomagról állapodott meg, amelynek összértéke eléri a 80-90 milliárd forintot.
Bár a bejelentés 11 pontot említ, a benyújtott jogszabálytervezet részletei között több olyan kulcsfontosságú változás is található, amely közvetlen és érdemi hatással lesz a legkisebbektől a növekvő középvállalatokig szinte minden piaci szereplőre. A csomag ezen felül könnyítéseket hoz a kiskereskedelmi adó sávhatáraiban és a társasági adóelőleg fizetésében is. Cikkünkben a tervezet alapján bemutatjuk a legfontosabb intézkedéseket, amelyek alapjaiban formálhatják át a vállalkozói környezetet a következő években.
1. Nő az áfamentesség határa: tízezrek lélegezhetnek fel
A csomag egyik legjelentősebb eleme az alanyi áfamentesség felső értékhatárának drasztikus, három lépcsőben történő megemelése. A jelenlegi 18 millió forintos limit a tervek szerint több lépcsőben, jelentősen emelkedik majd.
A tervezet szerint az értékhatár a következőképpen alakul az egyes években:
- 2026. január 1-jétől: 20.000.000 Ft
- 2027. január 1-jétől: 22.000.000 Ft
- 2028. január 1-jétől: 24.000.000 Ft
Ez a változás elsősorban a kis- és mikrovállalkozások számára hoz hatalmas könnyítést, hiszen jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheiket, és lehetővé teszi számukra, hogy tovább növekedjenek anélkül, hogy belépnének az áfakörbe.
2. Jelentős egyszerűsítés az egyéni vállalkozóknak: kevesebb papírmunka, több idő a munkára
Az egyéni vállalkozókat több ponton is érinti a könnyítési csomag, amelynek célja az adminisztráció egységesítése és csökkentése.
- Negyedéves bevallás: A szociális hozzájárulási adó (szocho) és a társadalombiztosítási járulék bevallási és fizetési gyakorisága a jövőben egységesen negyedéves lesz minden egyéni vállalkozó számára. Ez a lépés megszünteti a kulcsfontosságú adminisztrációs különbséget az átalányadózók és a vállalkozói jövedelem szerinti adózást (“vszja”) alkalmazók között, egy egységesebb és egyszerűbb rendszert teremtve.
- Automatikus bejelentés: A NAV a jövőben hivatalból teljesíti az egyéni vállalkozók biztosítotti bejelentését. Ez egy külön adminisztrációs kötelezettséget szüntet meg, amely akár 80 ezer egyéni vállalkozót érint.
3. Növekvő költséghányad: az átalányadózók ezáltal alacsonyabb összeg után fizetnek adót
Az átalányadózó egyéni vállalkozók általános, 40%-os költséghányada két lépcsőben 50%-ra emelkedik, ami azt jelenti, hogy a bevételüknek egy nagyobb részét ismerhetik el költségként, így csökkentve az adóalapjukat. Az első emelés 2026. január 1-jétől 45%-ra, a második pedig 2027. január 1-jétől 50%-ra növeli a levonható költségek arányát.
A változás nem érinti a 80%-os, illetve 90%-os költséghányad alá tartozó tevékenységeket.
4. Szélesebb kapuk a KIVA világába
A kisvállalati adó (KIVA) belépési korlátainak megduplázása egyértelmű jelzés a kormány részéről, hogy a növekedési fázisban lévő, közepes méretű cégeket is ebben az adózási formában kívánja tartani.
A választás feltételei a következők szerint módosulnak:
- A belépési árbevételi és mérlegfőösszeg határa 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra nő.
- Az adónem választásához szükséges maximális létszám 50 főről 100 főre emelkedik.
- Az adóalanyiság megszűnését okozó bevételi határ 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra nő.
- Az adóalanyiság elvesztését okozó létszámhatár 100 főről 200 főre emelkedik.
Ez a változás egy jóval szélesebb vállalkozói kör számára teszi vonzóvá és elérhetővé ezt az adónemet. A KIVA fő előnye, hogy nem a nyereséget, hanem a bértömeg-kifizetéseket és a tulajdonosoknak kifizetett osztalékot adóztatja, így a visszaforgatott profit adómentes marad, ami kifejezetten a növekedést és a beruházásokat ösztönzi.
5. Haladék a benzinkutakon: Fél évvel később jön csak a jövedékiadó-emelés
A kormány döntése értelmében az üzemanyagok 2026-ra tervezett kötelező jövedékiadó-emelését fél évvel elhalasztják. Az intézkedés a benzinre, a gázolajra és a kerozinra egyaránt vonatkozik.
A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint ez a lépés kifejezetten a kamara kérése volt a vállalkozói szektor terheinek enyhítése érdekében. A halasztás a költségvetés számára mintegy 20 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelent.
6. Zöld beruházások és környezetvédelem: Új, százmilliós adókedvezmények
A kormány a társasági adó (Tao.) rendszerén keresztül is ösztönözné a zöld átállást és a környezetvédelmi célú beruházásokat két új adókedvezménnyel.
- Adókedvezmény vehető igénybe környezeti célú beruházásokra, legalább 100 millió forint értékben. A támogatás mértéke azonban a beruházás típusától függően eltérő:
- A környezeti károk felszámolására és a leromlott állapotú élőhelyek rehabilitációjára fordított költségek 100%-a vehető igénybe adókedvezményként.
- A biológiai sokféleség védelmére, az ökoszisztémák visszaállítására és a természetalapú megoldásokra irányuló beruházások elszámolható költségeinek 70%-a írható le az adóból. Ez utóbbi mérték kisvállalkozások esetén 20, középvállalkozások esetén 10 százalékponttal növelhető. A maximális támogatás beruházásonként 30 millió euró lehet.
- Fejlesztési adókedvezményt vezetnek be a "tiszta technológiák" gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházásokra, ezzel támogatva a modern és környezetbarát ipari fejlesztéseket.
És miből finanszírozzák mindezt?
A sajtótájékoztatón a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a 80-90 milliárd forintos adócsökkentési csomag finanszírozási fedezetét a banki különadók emelése biztosítja. Ezzel a kormány a pénzügyi szektor terhelését növeli a termelő és szolgáltató ágazatokban működő vállalkozások javára.
A csomag tehát valójában egy jelentős adóteher-átcsoportosítást is magában foglal, amelynek során a terheket az egyik szektorból egy másikba helyezik át a gazdaságpolitikai célok elérése érdekében.