Vendégcikk - Szemerédi András
March 7, 2023
Ahogy növekedik egy vállalkozás, egy ponton túl a legtöbb cégtulajdonos fejében megfogalmazódik a kérdés, hogy eladható-e a cége és ha igen, mennyiért tudna kiszállni? Ilyenkor természetes módon az a kérdés is felmerül, hogy mi a módja, hogy még többet érjen a cég? Ezekre a kérdésekre a cégértékelés adja meg a választ.
A cégértékelésre rengeteg megközelítés és módszertan áll rendelkezésre. Az interneten böngészve azonban könnyű elveszni a sok információ között. Ha egy cégtulajdonosnak felmerül ilyen kérdése, általában a könyvelőhöz fordul először, hogy ő mit gondol a cége értékéről, ismerve a pénzügyi helyzetét. Ilyenkor a könyvelők általában tájékoztatják a könyv szerinti értéken alapuló nettó eszközértékről, amely gyorsan és egyszerűen elvégezhető konzervatív módszer.
Azonban ez a megközelítés legtöbbször csak mikro- és kisvállalkozások értékét tükrözi jól, illetve olyan cégekét amelyek nem megfelelően menedzseltek, rossz piaci pozícióval, csökkenő árbevétellel vagy veszteséges működéssel rendelkeznek. Jól működő, bejáratott vállalkozások esetén utóbbi módszertan már nem ad pontos képet a cég értékéről. Ilyen vállalkozások számára a jövedelem alapú értékelés és a piaci típusú értékelés használata javasolt. Ebben olyan üzleti tanácsadók tudnak segíteni, akik jártasak a vállalati pénzügyekben és akik naprakész információkkal rendelkeznek a tőkepiacokról.
A jövedelem alapú értékelés egy dinamikus megközelítés, amely a cég értékén túl képes választ adni a legtöbb cégértékhez kapcsolódó kérdésre, például arra is, hogyan növelhető a cég értéke? Egy tapasztalt vállalatpénzügyi tanácsadó segíthet egy úgynevezett cégérték növelő stratégia kidolgozásában. Ez nem csupán egy elméleti lehetőség, hanem általában ténylegesen a profit növekedésével, többlethozam elérésével is jár. Egy cégtulajdonosnak így nem csak akkor érdemes fontolóra vennie egy cégértékelésre vonatkozó üzleti tanácsadást, ha el szeretné adni a vállalkozását, hanem általános jelleggel, ha szeretné a vállalkozását pénzügyi szempontok mentén a lehető legoptimálisabb módon a következő szintre fejleszteni. A jövedelem alapú értékelések között a legelterjedtebb az úgynevezett diszkontált cashflow (DCF) értékelés, amely a vállalat jövőbeli pénztermelési képessége alapján határozza meg az értéket. A megközelítésnek két központi kérdése van. Az első, hogy a vállalat milyen eredményt – szabad pénzáramokat – fog termelni a következő években, a második kérdés, hogy ezekért milyen kockázatokat kell vállalnia. Ezek figyelembevételével kalkulálható, hogy ma milyen áron lenne reális eladni a vállalkozást. Ha például a következő évek során összesen várhatóan 100 millió Ft eredményt termelne számunkra a vállalkozás, amiért cserébe nem kell nagy kockázatokat vállalnunk, akkor reális lehet olyan áron eladni a céget, amennyit számunkra termelne.
A piaci alapú értékelések során a vállalat értékét piacon meghatározott értékhez hasonlítjuk, mondván, a piac áraz a leghatékonyabban. Ezen megközelítés szerint, ha el szeretnénk adni a vállalkozásunkat, akkor a piacon érdemes körülnézni és információt gyűjteni, hogy mi lehet az az ár amit kapnánk a cégünkért. A piaci típusú értékelések közül a legelterjedtebb módszer az úgynevezett szorzószámos értékelés. Ennek során az értékelendő cég bizonyos pénzügyi mutatóit – leggyakrabban EBITDA (“earnings before interest, tax, depreciation and amortization”, vagyis a cég kamatfizetés, nyereségadók és értékcsökkenés nélküli üzemi eredményét mutatja meg) és árbevétel – hasonlítjuk más vállalatok azonos mutatószámaihoz és értékeltségéhez. Ezen belül a tőzsdei szorzószámos és a tranzakciós szorzószámos értékelés a leggyakrabban alkalmazott. Az első során tőzsdén kereskedett cégek értékeltségével, vagy szorzószámával értékeljük a célvállalatot, levonva következtetéseket, míg a második során korábban értékesített cégek értékeltségét vesszük alapul az összehasonlításhoz. Ha például két azonos profillal és hasonló mérettel rendelkező cég is az éves profitja 5-szöröséért adta el a vállalkozását, akkor joggal feltételezhetjük azt, hogy az értékelendő társaság értéke is hasonló tartományban kell, hogy mozogjon. Korábban eladott cégekről tranzakciós adatbázisok tartalmaznak fontos adatot, ilyen például a Mergermarket, Pitchbook, vagy Reuters.
„Annyit ér a cég amennyit adnak érte” – halljuk gyakran a mondást, ami több szempontból sem felel meg a valóságnak. Ahhoz, hogy egy cég eladható legyen, a tranzakciót megelőzően részletes felkészítésre van szükség. Alapos munka nélkül jelentősen csökken az esélye, hogy található olyan vevő, aki hajlandó kifizetni a cég valós értékét. A tervezett cégeladás előtti felkészülés része, hogy cégértékelést végzünk, amelynek részeként mérlegelünk beruházások és szervezetfejlesztések között, továbbá segítünk azok megvalósításában, amelyek növelik a cég értékét.
Cégértéket nem csak építeni, hanem rombolni is lehet. Az utóbbi évek kihívásokkal teli piaci környezete nehéz helyzetbe hozta a hazai KKV szektort. A legtöbb szektorban élesedő verseny tapasztalható, amelyet a megfelelő stratégiával rendelkező cégek nyernek meg. Azok a cégvezetők, akik nem foglalkoznak tudatosan vállalatstratégiával és a pénzügyi menedzsmenttel, behozhatatlan hátrányba fognak kerülni az elkövetkező években.
Egy cégértékelési tanácsadás nem csak akkor szükséges, ha egy tulajdonos el szeretné adni a vállalkozását, hanem akkor is előnyös, ha szeretné eredményesebbé tenni azt. Egy ilyen tanácsadás nem csak abban segít, hogy a cégértéket megismerje a tulajdonos, hanem emellett egy átfogó, letisztult képet is kap vállalata pénzügyi állapotáról, egészségéről, a fejlesztési és stratégiai lehetőségekről, beleértve a cégértéknövelési lehetőségeket. Mindezek a javaslatok a cégvezetők segítségére vannak, hogy cégük értékesebbé váljon.
Miről szól egy cégérték növelő stratégia?
Cégek értéknövelése (1) operatív, (2) stratégiai és (3) pénzügyi fejlesztéseken keresztül valósítható meg. A cégérték erős összefüggést mutat a vállalkozás pénzügyi teljesítményével. Emiatt az értéknövelő stratégia megalkotásakor azt tartjuk szem előtt, hogy mik azok a fejlesztések, amik miatt egy potenciális vevő vagy befektető hajlandó lenne többet fizetni a cégért. A tanácsadó olyan javaslatcsomagot dolgoz ki, amelyek megvalósítása után különböző pénzügyi és stratégiai mérőszámokkal mérve eredményesebbé válik a vállalkozás. Egy tapasztalt üzleti tanácsadó hozzáadott értéke az, hogy külső szemlélőként más megvilágításba helyezi a problémákat, képes olyan információkra felhívni egy tulajdonos figyelmét, amely felett elsiklik a mindennapi munka során, így megnyitja a kaput a cég fejlődése előtt.
1) Operatív fejlesztésekkel a vállalkozás működését tesszük vonzóbbá befektetők számára, így hozzájárulva, hogy hajlandóak legyenek magasabb árat fizetni a cégért. Egy hatékony folyamatokkal, körültekintően felépített szervezettel, fejlett informatikai rendszerrel rendelkező cég vonzóbb felvásárlási célpont, hiszen egyszerűbben integrálható és működtethető, így nagyobb megtérülést tud termelni.
Gyakori operatív fejlesztés például olyan szervezetfejlesztési projekt, amelyben menedzsmentet alakít ki a cégtulajdonos. Azok a cégek, ahol a tulajdonosok túl nagy mértékben belefolynak az operatív működésbe általában egy “üvegplafonnal” szembesülnek és nem növekednek egy bizonyos méret fölé. Egy menedzsmentfejlesztés tehát a cég növekedésének nyithat utat, amely érték növekedéssel is jár. Ha egyszer értékesíteni szeretné majd vállalkozását egy tulajdonos, akkor egy “önjáró” cég sokkal vonzóbb befektetők szemében (sok esetben elvárás is), így ez mindenféleképp lényeges szempont.
2) A stratégiai fejlesztések a vállalkozás piaci pozícióját javítják, erősítik. A stratégiai előnyök egy cég hosszú távon fenntartható, stabil és eredményes működését jelentik. Ilyen lehet az árazási- vagy költségelőny, kulcsfontosságú innováció, megfelelő termékpozícionáltság, kiépített ügyfél életút, beágyazott iparági szerep, stb. Az erős pozícióban lévő vállalkozások értékesebbek, ezért a vállalatstratégia megfelelő fejlesztése növeli a cég értékét.
Gyakori stratégiai fejlesztés például üzletági stratégia kidolgozása. Egy ilyen projekt során figyelembe vesszük a vállalkozás egyedi tulajdonságait, képességeit és lehetőségeit, és kidolgozunk egy növekedési tervet mérföldkövekkel és teljesítményt mérő indikátorokkal (KPI). Ezáltal jellemzően eredményesebbé válik a tevékenység, növekedés tapasztalható, amely értékesebbé teszi a vállalkozást.
3) A pénzügyi fejlesztések a vállalkozás eredményességének fejlesztését jelentik. Ilyen fejlesztések lehetnek az árbevétel, fedezet, vagy költségek optimalizálása, finanszírozási struktúra optimalizálása, kockázatkezelés stb. Cél, hogy a vállalat nagyobb megtérülést produkáljon.
Gyakori pénzügyi tanácsadási projekt a költségstruktúra optimalizálás, amely során azt vizsgáljuk meg, hogy a vállalkozás hogyan kezelheti a felmerülő költségeket. Ennek során átfogóan elemezzük a költségelépítést, költségtételek felmerülését és átháríthatóságát, összehasonlításokat (benchmark) végzünk. Ezáltal láthatóvá válik, mely költségtételekkel tudna optimálisabban gazdálkodni a szervezet, így profitot is növelni, amely pozitívan hat a cégértékre.
Az értéknövelő stratégia kidolgozásakor általánosságban ezen három tényező mentén tesz javaslatokat egy üzleti tanácsadó. A Bookkeepie tapasztalt vállalatpénzügyi tanácsadó partnere a Stochrone Üzleti Tanácsadó, akik átfogó szolgáltatással, megbízható segítséget nyújtanak a cégértékelés és cégérték növelés kérdéseiben.
