Turay Dia
January 4, 2023
A legfontosabb változások szedtük össze, amik érintik a 2023. évi adózásunkat.
A minimálbér a korábbi bruttó 200.000 forintról 232.000 forintra emelkedik (ez nettó 154.270 forintot jelent), a garantált bérminimum pedig 260.000 forinttól 296.400 forintra (nettó 197.106 Ft). Ennek megfelelően növekednek a minimálbérhez kötött egyéb juttatások is, mint például a GYED, a táppénz vagy az álláskeresési járadék is, valamint az átalányadó bevételi határa is (az éves minimálbér 10-szerese, kiskereskedelmi tevékenység esetén 50-szerese).
A minimálbér növekedése az éves bevételi értékhatárt 27.840.000 forintra növelte (az éves minimálbér 10-szerese), kiskereskedelmi tevékenység esetén pedig 139.200.000 forintra (az éves minimálbér 50-szerese). Év közben induló - vagy év közben szünetelő - vállalkozások esetén a bevételi értékhatár időarányos összegével kell számolni. Ez vonatkozik a korábban katás egyéni vállalkozókra is, az átalányadóra való áttérés esetén az időarányos összeget kell figyelembe venni.
Az új szabályozás értelmében, ha a vállalkozó kilép vagy kiesik az átalányadóból, már nem kell 4 évet várnia a visszalépéssel, csak egyet (12 hónapot).
További könnyítésként nem kell figyelembe venni a megelőző évi árbevételt sem az átalányadó választásához, vagyis az előző évi árbevétel összegétől függetlenül választható.
A legjelentősebb könnyítés azonban alighanem a bevallás gyakoriságának csökkentése: idén már nem havonta, csak negyedévente kell átalányadó bevallást készíteni (2358-as bevallás).
Ennek köszönhetően valamekkora mértékű könyvelési díj csökkenésre számítunk, hiszen csökken a könyvelők által elvégzendő feladat - ha még még nincs könyvelőd, vagy körülnéznél, hogy más könyvelők kedvezőbb áron nyújtják-e a szolgáltatásaikat, keress minket! Pár órán belül összekötünk azzal a könyvelővel, aki érti az iparágadat, korrekt áron dolgozik és ügyfelei is elégedett ajánlásokat írnak róla!
Bekerül a 80%-os költséghányadot érvényesíthető tevékenységek körébe a TESZOR 85.53.11 Személygépjármű-vezető képzés tevékenység is.
Egyszerűsített iparűzési adó megállapításra van lehetősége a katás egyéni vállalkozóknak, a 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozókra, az átalányadós egyéni vállalkozókra és a kivás vállalkozásokra.
Azok a vállalkozások, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot (12 hónapnál rövidebb működés esetén ennek időarányos részét), illetve átalányadózó kiskereskedők esetén a 120 millió forintot, jogosultak az iparűzési adót egyszerűsített módon megállapítani.
Ennek értelmében az adóalapot nem kell meghatározni, bevallást nem kell benyújtani; adóelőleget évente egyszer kell fizetni és amennyiben a bevétel nem haladja meg a sáv felső értékét, úgy további iparűzési adót nem kell fizetni. Hasonlóan, ha az előzetesen választott sáv alsó határa alatt marad, úgy visszaigényelhető adója keletkezik, amelynek visszatérítését a bevallásban kérheti.
A jogszabály 3 bevételi sávot és a hozzájuk tartozó adóalapot határozott meg:
Ez 2%-os iparűzési adókulcsot feltételezve 50 ezer, 120 ezer, illetve 170 ezer forint iparűzési adót jelent. A naptári évben 12 hónapnál rövidebb működés esetén a napra arányosított adóalappal kell számolni.
Természetesen amennyiben az adott vállalkozás nem szeretne élni ezzel a lehetőséggel, vagy nem élhet vele, úgy a tényleges bevételek alapján kerül meghatározásra az iparűzési adó alapja.
Kivás vállalkozások az adó alapját a KIVA alapját 20%-kal növelt összegben is megállapíthatják (vagyis HIPA alap = KIVA alap 120%-a).
Ha mindezeket végigolvasva úgy érzed, érdemes lenne egy könyvelővel átbeszélni, hogy milyen adózás lenne az optimális a vállalkozásod számára, segítünk, keressük meg együtt a számodra megfelelő könyvelőt! 🔍
