Több, mint 3%-os hitel: 5+1 meglepő részlet az új Széchenyi Kártya Programról, amiről minden vállalkozónak tudnia kell
Vállalkozás

Több, mint 3%-os hitel: 5+1 meglepő részlet az új Széchenyi Kártya Programról, amiről minden vállalkozónak tudnia kell

A kormányzat nemrégiben bejelentette, hogy a Széchenyi Kártya Program keretében a kis- és középvállalkozások számára a korábbi 4,5%-ról egységesen fix 3%-ra csökkenti a likviditási hitelek kamatát. A hír kétségtelenül pozitív, hiszen a kedvezményes finanszírozás kulcsfontosságú a KKV-szektor stabilitása és növekedése szempontjából. Ez a lépés egyértelműen a gazdasági aktivitás élénkítését és a vállalkozói szektor terheinek enyhítését célozza egy bizonytalanabbá váló nemzetközi környezetben.

Azonban a főcímek mögött olyan fontos és néha meglepő részletek húzódnak meg, amelyek alapvetően befolyásolhatják, hogy egy adott vállalkozás számára ez a konstrukció jelenti-e a legoptimálisabb megoldást. Nem minden hitelre vonatkozik a változás, sőt, léteznek még ennél is kedvezőbb lehetőségek a programon belül.

Cikkünk célja, hogy a bejelentések felszíne alá nézve bemutassa a frissített Széchenyi Kártya Program legfontosabb, nem mindenki által ismert tudnivalóit. Az alábbiakban 5+1 olyan pontot gyűjtöttünk össze, amelyek ismerete hasznos a megalapozott pénzügyi döntésekhez.

1. Nem minden hitelre vonatkozik az új kamatcsökkentés

A legfontosabb tisztázandó pont, hogy a nagy sajtóvisszhangot kapott kamatcsökkentés – a korábbi 4,5%-ról 3%-ra – kizárólag a likviditási típusú hitelekre érvényes. Egyszerűsítve: a likviditási hitelek a napi működés, a számlák fizetésének és a pénzügyi stabilitás fenntartásának eszközei, míg a beruházási hitelek a jövőbeli növekedés alapjait teremtik meg új gépek, ingatlanok vagy technológiák beszerzésével.

A kamatcsökkentés a következő három, a napi működést segítő konstrukcióra vonatkozik:

A meglepő tény, amit sokan nem tudnak: a beruházási célú hitelek (például a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ vagy a Széchenyi Lízingkonstrukció MAX+) kamata már a bejelentés előtt is fix 3% volt. Míg a sajtó a likviditási hitelek kamatcsökkentésétől volt hangos, a csendesebb, de legalább ennyire fontos tény az, hogy a hosszú távú fejlesztéseket célzó beruházási hitelek már eddig is ezen a rendkívül kedvező szinten voltak elérhetők.

2. A beruházási hitelek még ennél is olcsóbbak lehetnek

A programon belül létezik egy kevéssé ismert, de rendkívül vonzó lehetőség, amely a 3%-os kamatot is alulmúlja - noha ez csak bizonyos, a zöld átállást célzó fejlesztésekre érhető el. Ez a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ keretében elérhető speciális, „ZÖLD” alkonstrukció.

Ennek lényege, hogy azok a vállalkozások, amelyek a zöld átállást és a fenntarthatóságot célzó beruházásokat terveznek – például energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló fejlesztések, vagy energiahatékonyabb gépek és technológiák vásárlása –, rendkívül kedvező, évi nettó FIX 1,5%-os kamat mellett juthatnak forráshoz. Érdemes tehát a hitelcélhoz illő legoptimálisabb forrást felkutatni. 

3. A maximális hitelösszeg nem garantált

Bár a hirdetések vonzó, nagy összegű keretekről szólnak – akár 250 millió forint a likviditási hiteleknél és 500 millió forint a beruházási konstrukcióknál –, fontos tudni, hogy ezek a felső határok, tehát nem automatikusan járnak minden igénylőnek.

Az, hogy egy adott vállalkozás mekkora hitelkeretet kaphat, több tényezőtől függ. A banki döntést alapvetően a következők befolyásolják:

  • a vállalkozás könyvelő által számolt pénzügyi mutatói,
  • a banki hitelbírálat eredménye.

Gyengébb pénzügyi indikátorok esetén a cég nem feltétlenül kapja meg a konstrukciónál elérhető legmagasabb hitelösszeget. Ez, ahogy minden más hitel esetén is, a fenntartható és felelős hitelezést szolgálja, biztosítva, hogy minden KKV a saját kockázati profiljának megfelelő finanszírozáshoz jusson.

4. Az államnak ez egy extra 60 milliárd forintos kiadást jelent

A bejelentés súlyát jól mutatja a pénzügyi háttér. A likviditási hitelek kamatának csökkentése jelentős költségvetési ráfordítást igényel az állam részéről.

A kormányzati tájékoztatás szerint az új intézkedés csak 2026-ban 60 milliárd forintos extra kiadással jár majd kamattámogatás formájában, amellyel a program teljes kamattámogatási kerete abban az évben eléri a 320 milliárd forintot. A lépés komolyságát Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése is alátámasztja:

„Magyarországon október 6-ától kezdődően lesz egy magyar kkv-k számára elérhető 150 millió forintos felső határral, 3%-os kamatozású fix hitel, amit a Széchenyi Kártya programon keresztül juttatunk el a vállalkozásokhoz.”

A miniszterelnök itt vélhetően a Széchenyi Mikrohitel MAX+ frissen megemelt, 150 millió forintos felső keretére utalt, amely szintén a csomag részét képezi.

5. Nem csak a kamat változik: egyéb kedvezmények is életbe léptek

A kamatcsökkentés mellett a program más pontokon is a vállalkozások számára előnyösen módosult. Ezek a változások tovább növelik a konstrukciók rugalmasságát és elérhetőségét:

  • A Széchenyi Mikrohitel MAX+ maximális hitelösszege a korábbi 140 millió forintról 150 millió forintra emelkedik. Ez azért előnyös, mert a kisebb, de jelentős beruházásokat tervező cégeknek ad nagyobb mozgásteret.
  • Rugalmasabbá válnak a hitelcélok, például szélesedik a bérelt ingatlanon történő beruházás megvalósításának lehetősége. Ez azért előnyös, mert leveszi a saját tulajdonú ingatlan kényszerét a fejlesztésekről, így a bérleményben működő vállalkozások is könnyebben tudnak modernizálni.
  • Lehetőség nyílik akár 20 százalékos emelt összegű utolsó tőketörlesztő részlet igénylésére is a Széchenyi Mikrohitel MAX+ konstrukció esetén. Ez a lehetőség jelentősen javítja a vállalkozás cash flow-ját a futamidő alatt, mivel a tőketörlesztés terhének egy része a futamidő végére tolódik, amikorra a beruházás már várhatóan termőre fordul.

+1. A háttérben digitális újítások gyorsítják az ügyintézést

A program nemcsak pénzügyi feltételeiben, hanem a háttérfolyamatokban is modernizálódik. A cél a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés, a személyes tanácsadás értékének megőrzése mellett.

Két konkrét fejlesztést érdemes kiemelni:

  • A jövő héttől bevezetésre kerülő online időpontfoglalás, amely egyszerűsíti és gyorsítja a kapcsolatfelvételt a regisztráló irodákkal.
  • A mesterséges intelligencia alkalmazása, amely a tervek szerint a hitelbírálati folyamatok gyorsításában fog segíteni.

Röviden, a lényeg:

A Széchenyi Kártya Program frissített feltételei kétségtelenül jelentős segítséget nyújtanak a magyar KKV-szektornak a jelenlegi gazdasági kihívások közepette. A fix 3%-os, vagy akár 1,5%-os kamatozású hitelek stabil és kiszámítható finanszírozási alapot teremtenek a működéshez és a fejlesztésekhez.

Azonban a siker kulcsa itt is, mint mindig, a részletek ismeretén és az alapos, körültekintő tervezésen múlik. Fontos, hogy minden vállalkozó a saját cégének profiljához és céljaihoz leginkább illeszkedő konstrukciót válassza. Ehhez pedig elengedhetetlen a felszínes információkon túli tájékozódás - de ebben pénzügyi tanácsadó, a tervezés terén pedig könyvelő tud segíteni.

A kérdés, hogy a magyar vállalkozások képesek lesznek-e ezt a rendkívül kedvező, de átmeneti finanszírozási ablakot nem csupán a túlélésre, hanem valódi, a versenyképességet hosszú távon növelő strukturális fejlesztésekre és innovációra fordítani?

Keressünk könyvelőt