Mit jelent az AI Act a gyakorlatban egy cégvezető számára?
A mesterséges intelligencia néhány év alatt a kísérletezés szintjéről a mindennapi üzleti működés részévé vált. Marketinganyagok készülnek vele, ügyfélszolgálatot támogat, elemzéseket végez, sőt sok esetben döntéseket is előkészít. Éppen ezért az Európai Unió 2024-ben elfogadta az AI Actet, amely nem technológiai, hanem kockázatalapú megközelítéssel szabályozza az AI-használatot.
Vállalkozói szemmel a kérdés nem az, hogy „használhatom-e a mesterséges intelligenciát?”, hanem az, hogy milyen üzleti, jogi és pénzügyi kockázatokat vállalok vele - akár tudtomon kívül is. Legújabb podcast adásunkban, melyben dr. Krámli Gergely (AI szakjogász) volt a vendégünk az AI Act kapcsán felmerülő legfontosabb kérdéseket jártuk körbe.
Miért érinti ez közvetlenül a vállalkozásokat?
Amit már a legelején fontos tisztázni az az, hogy a „magánhasználat” és az „üzleti felhasználás” között éles határ húzódik. Amint egy AI-eszközt bevételszerző tevékenységhez használsz - akár egyéni vállalkozóként, akár cégvezetőként -, már nem magáncélú felhasználásról beszélünk, így az ott előállított tartalmakra vonatkoznak az AI Act által megfogalmazottak.
Ez azt jelenti, hogy:
- egy marketing kampányhoz használt generált szöveg,
- egy mesterséges intelligenciával elemzett ügyfél adatbázis,
- vagy akár egy automatizált döntéstámogató rendszer mind a szabályozás hatálya alá esik.
A vállalkozói kockázatok három kritikus területe
1. Rejtett adatvédelmi buktatók és az üzleti titok kérdése
Az AI által uralt munkakörnyezet egyik aggasztó része a „Shadow AI” jelenség, amikor munkavállalók vagy vállalkozók saját, publikus AI-eszközöket használják üzleti adatokkal (saját munkájuk megkönnyítésére) mindenféle céges szabályozás vagy kontroll nélkül.
Gyakori példák:
- ügyféladatok betöltése nyilvános AI-modellekbe,
- árazási logikák, üzleti stratégiák kielemzése publikus chatbotokkal,
- belső kimutatások „gyors összefoglalása”.
Ezek nemcsak adatvédelmi, hanem üzleti titokkal kapcsolatos kockázatokat is jelentenek, amelyek pénzügyi következményei később, indirekt módon jelentkeznek.
2. Szerzői jogi és tartalomhasználati bizonytalanság - generált tartalom, osztatlan felelősség
A mesterséges intelligencia egyik legvonzóbb tulajdonsága vállalkozói szemmel a gyors és látványos tartalomgyártás. Marketingvizuálok, kampányszövegek, zenei vagy képi elemek percek alatt készülnek el - gyakran jobb minőségben, mint amit korábban egy kisebb cég meg tudott engedni magának.
Fontos azonban az, hogy az AI kreativitása nem jelent automatikusan jogtisztaságot is.
Legyen szó:
- marketing vizuálokról (akár ismert karakterekre „kísértetiesen hasonló” figurákról),
- kampányszövegekről,
- kreatív koncepciókról vagy tartalmi elemekről, a felelősség minden esetben a vállalkozást terheli, nem az eszközt, amellyel létrehozták a tartalmat.
Miért különösen problémás ez manapság?
A legtöbb jelenleg használt AI-modell szabályozás előtti tanításon esett át. Ez azt jelenti, hogy:
- hatalmas mennyiségű könyv, kép, zene és cikk alapján tanultak,
- ezek jelentős része szerzői jogvédelem alatt állt,
- és a tanítás módja sok esetben nem volt jogszerű.
A mai mesterséges intelligenciák a gyors fejlődésnek köszönhetően, gond nélkül képesek:
- egy ismert író stílusában új szöveget generálni,
- vagy olyan vizuális elemet létrehozni, amely egyértelműen felismerhető karakterekre emlékeztet.
Mindezek ellenére a tartalom technikailag új, de jogilag erősen vitatható.
A kritikus pont: kereskedelmi felhasználás
A kockázat ott válik igazán érezhetővé, amikor az AI-al készült tartalom:
- hirdetésben jelenik meg,
- bevételt termel,
- vagy a vállalkozást mint márkát képviseli.
Ez különösen veszélyes olyan vállalkozásoknál, ahol, egyetlen termékre vagy kampányra épül a bevétel, a gyors növekedés miatt nincs idő utólagos ellenőrzésre, vagy az mesterséges intelligenciát „gyors megoldásként” vetik be.
3. Hogyan tudnak felkészülni a vállalkozók az AI Act okozta változásokra?
A legtöbb vállalkozás nem azért kerül kockázatos helyzetbe a mesterséges intelligencia használata során, mert „rossz eszközt” választ, hanem mert nem látja át, hol és hogyan épül be az AI a gyakorlati folyamatokba.
A felkészülés első lépése nem technológiai alapokon nyugszik, üzleti és működési (operatív) tudatosság szükséges ahhoz, hogy az új szabályozásnak meg tudjon felelni egy vállalkozás.
Vállalkozóként érdemes végiggondolni:
- Hol használunk mesterséges intelligenciát a mindennapi működésben? (marketing, értékesítés, ügyfélkezelés, elemzés)
- Milyen adatokat adunk át ezeknek az eszközöknek? (ügyféladatok, pénzügyi adatok, belső információk)
- Van-e olyan folyamat, ahol az AI eredménye üzleti döntést befolyásol?
Egy vállalkozó akkor jár el felelősen, ha:
- tisztában van azzal, mely folyamatokban jelenik meg AI (marketing, ügyfélkezelés, elemzés),
- látja, milyen adatok kerülnek ezekbe a rendszerekbe,
- és felismeri, hol válik az adott technológiai eszközből kockázati tényező.
Az AI Act következményei jellemzően nem azonnali jogi problémaként jelennek meg. A gyakorlatban sokkal inkább úgy hatnak, hogy egy újonnan bevezetett eszköz észrevétlenül növeli a működési kockázatokat, váratlan többletköltségeket generál - hibák, utólagos korrekciók vagy újragyártás formájában -, illetve idővel a vállalkozás hitelességét és megítélését is ronthatja egy nem megfelelően kezelt döntésen keresztül.
Egy jó könyvelő segíthet!
Ha egy vállalkozás pénzügyi és adminisztratív működése átlátható, akkor a kockázatok is elkerülhetővé válnak. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon elengedhetetlen egy jó könyvelő.
Egy felkészült könyvelő vagy pénzügyi szakember:
- pontosan látja, hol találkoznak üzleti és személyes adatok,
- érti a vállalkozás folyamatait és átlátja a döntések mögött meghúzódó logikát,
- és időben jelzi, ha egy új megoldás szürkezóna irányába tolja a működést.
Vállalkozói minimum: mire érdemes már most odafigyelni?
Nem kell azonnal AI-szabályozási szakértővé válni. De érdemes:
- feltérképezni, hol használ vállalkozásod mesterséges intelligenciát,
- elkülöníteni az AI-eszközök magán és üzleti célú felhasználási módjait,
- átbeszélni a könyvelőddel, milyen kockázatok vannak jelen a cégedben,
- szükség esetén célzott szakértőt bevonni.
Vállalkozóként ma már nem az a kérdés, hogy használunk-e mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy milyen tudatossággal tesszük ezt. Az AI hosszú távon nem kiváltja a szakértelmet, hanem felnagyítja annak esetleges hiányát vagy meglévő erősségét. A kérdés az, hogy a vállalkozásod melyik oldalra kerül.
Ha mélyebben érdekel a téma, akkor érdemes meghallgatnod legújabb podcast adásunkat, melyben dr. Krámli Gergely (AI szakjogász) volt a vendégünk, és az AI Act kapcsán felmerülő legfontosabb kérdéseket jártuk körbe.