Ha diákmunkát vállalsz, az egyik legegyszerűbb lehetőség az egyszerűsített foglalkoztatás, ahol a közterheket a munkáltató fizeti, így neked nem kell társadalombiztosítási járulékot vagy adóelőleget levonni a béredből. Ez átlátható és gyors megoldás, ami különösen nyáron vagy szezonális munkáknál népszerű.
Az utóbbi időben azonban több ponton változtak a szabályok: a közterhek emelkedtek, és korlátozták az évente ledolgozható napok számát. Emiatt sok cég más lehetőségeket keres, és neked is érdemes megismerned, milyen alternatív formák állnak rendelkezésre.
Most megtudhatod, hogyan működik az egyszerűsített foglalkoztatás diákként, milyen adózási szabályokra kell figyelned, és milyen más megoldások jöhetnek szóba, ha rugalmasan szeretnél dolgozni.
Nappalis egyetemista, gimnazista és estis egyetemista: Mi a különbség?
A diákok foglalkoztatási lehetőségeit jelentősen befolyásolja, hogy milyen jogviszonnyal, milyen tanulmányi formában vesznek részt az oktatásban. Érdemes tisztázni, hogy milyen alapvető különbségek vannak a nappalis egyetemista, gimnazista és estis/levelezős egyetemista között, mert ezek a lehetőségek szempontjából is eltérő feltételeket és jogokat biztosítanak.
A nappalis egyetemista “teljes munkaidőben”, vagyis hagyományos rendben vesz részt felsőoktatásban. Tanulmányait főállású hallgatóként végzi, ezért nemcsak a diákigazolvány, hanem a hallgatói jogviszony számos kedvezményt biztosít számára – például egészségbiztosítás, utazási kedvezmények, adózásban és foglalkoztatásban könnyített lehetőségek. Az iskolaszövetkezeti munka (lásd lent) kizárólag nappali tagozatos hallgatók számára érhető el, amely a legkedvezőbb formát biztosítja számukra.
A gimnazista szintén nappali tanrend szerint tanul középiskolában. Esetükben a diákigazolványon túl fontos, hogy 15 éves kor felett, szünidőben vállalhatnak egyszerűsített foglalkoztatással munkát, 16 éves kortól pedig – szülői hozzájárulással – akár tanév közben is, ugyanazon jogszabályi keretek között, mint a fiatalabb egyetemisták.
Az estis/levelezős egyetemista olyan hallgató, aki esti vagy levelező tagozatos képzésben vesz részt. Jellemzően ezek a hallgatók már dolgoznak vagy más elfoglaltságok miatt választják ezt a tanulmányi formát. Jellemzően az egészségbiztosítási jogviszonyukat már nem a tanulói jogviszony biztosítja, és nem minden diákmunkalehetőség érhető el számukra (például az iskolaszövetkezet révén elérhető adó- és járulékkedvezmények).
A foglalkoztatási feltételeket tehát jelentősen meghatározza, hogy ki milyen tanulói/hallgatói státuszban van:
- Nappali tagozatos egyetemisták és gimnazisták könnyebben élhetnek a diákokra szabott kedvezményekkel (adókedvezmény, TB-jogviszony hallgatóként).
- Estis egyetemisták csak a tanulói jogviszony alapján járó, államilag nyújtott kedvezményekre számíthatnak, bizonyos foglalkoztatási típusok nem elérhetők számukra.
Az egyszerűsített foglalkoztatás alapjai diákok számára
Ez a foglalkoztatási forma rövid távú munkákra ad lehetőséget, miközben egyszerű adminisztrációval és kedvező adózási szabályokkal jár. A diákokat érintő szabályok főként a jogosultság, a munkavégzés időbeli korlátai és a munkáltató bejelentési kötelezettsége köré épülnek.
Jogosultsági feltételek és életkori korlátok
Egyszerűsített foglalkoztatásban akkor dolgozhatsz, ha rendelkezel adóazonosító jellel. Ez kötelező minden munkaviszony esetében, így itt is szükséges.
Életkor tekintetében a szabályok egyértelműek:
- 15 éves kortól vállalhatsz munkát, ha nappali tagozatos tanuló vagy és a szünidő alatt dolgozol.
- 16 éves kortól már tanév közben is dolgozhatsz, de ehhez szülői hozzájárulás kell.
Foglalkoztatás időbeli korlátai és típusai
Az egyszerűsített foglalkoztatás szigorú időkorláthoz kötött. Évente legfeljebb 120 napot dolgozhatsz így, függetlenül a munkáltatók számától. Ez azt jelenti, hogy ha több cégnél is vállalsz munkát, a napok összeadódnak. Ez a szabály 2025. július 1-jétől lépett életbe, és a NAV Mobil appban is nyomon tudod követni a napok számát.
A foglalkoztatás típusai és időbeli korlátai eltérőek:
Alkalmi munka: rövid időszakokra szabott munkavégzés, amelynek különösen szigorú időbeli korlátai vannak. Ugyanannál a munkáltatónál összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapban legfeljebb 15 napig, egy naptári éven belül pedig maximum 90 napig dolgozhatsz. Ezek a korlátok biztosítják, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás valóban alkalmi jellegű maradjon.
Idénymunka: mezőgazdasági vagy turisztikai szezonális feladatokra vonatkozik. Itt nincsenek heti vagy havi korlátok, viszont a munkavállalót egy naptári évben összesen legfeljebb 120 napra lehet alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatás keretében. 2025. július 1-jétől ez a 120 napos limit már nem csak azonos felekkel, hanem a munkavállaló szintjén értendő – vagyis ha különböző munkáltatóknál dolgozol idénymunkában és/vagy alkalmi munkában, ezek a napok is összeadódnak.
Fontos tudni, hogy naponta maximum 12 órát dolgozhatsz egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és hetente legfeljebb 48 órát, amelybe a túlórák is beleszámítanak.
Ez a forma elsősorban rövid távú projektekhez ajánlott, ahol a munkáltató rugalmasan tud diákokat bevonni. Hosszabb, folyamatos munkavégzéshez inkább más foglalkoztatási formák alkalmasak, például iskolaszövetkezeten keresztül, ahol nincsenek ilyen szigorú időbeli korlátok.
Bejelentési és adminisztrációs kötelezettségek
A munkaviszony akkor jön létre, ha a munkáltató bejelenti a foglalkoztatásodat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). Ezt a munka megkezdése előtt kell megtenni, telefonon, online vagy ügyfélkapun keresztül.
A munkaszerződés lehet írásbeli vagy szóbeli, de célszerű írásban rögzíteni a feltételeket. Az adózás egyszerű: a munkáltató napi átalányadót fizet, amely kiváltja a járulékokat és egyéb közterheket.
Számodra ez azt jelenti, hogy a kézhez kapott munkabérből nem vonnak már le semmit, a kifizetett összeg teljes egészében a tiéd marad, miközben a munkaviszony hivatalosan be van jelentve és jogi védelmet biztosít.
Adózás és járulékfizetés az egyszerűsített foglalkoztatásban
Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) esetén a fő terhek a munkáltatót érintik, a diáknak nincs közvetlen adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége. A napi átalányadó, a társadalombiztosítási jogosultság és az igazolások kezelése azonban közvetlenül befolyásolja a jövedelmed és a későbbi bevallási kötelezettségeidet.
Személyi jövedelemadó szabályai
Az EFO keretében szerzett jövedelmed után nem kell személyi jövedelemadó-előleget fizetned, mert ezt a rendszer a munkáltató által megfizetett napi átalányadóval váltja ki. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatásod teljes költségéhez viszonyítva a kereseted nettó összege magasabb, mint egy hagyományos munkaviszony esetén.
A szabály egyszerű: amíg a munkáltató teljesíti a bejelentést és megfizeti az átalányadót, addig a jövedelmed adómentesnek minősül. Ez különösen előnyös diákok számára, akik rövid időszakokra vállalnak munkát, például nyári szünetben.
Fontos azonban, hogy ha más forrásból is van jövedelmed (például megbízási szerződés vagy iskolaszövetkezet), akkor ezek összeadódhatnak, és éves szinten befolyásolhatják az adóbevallásodat. Így mindig figyelj a különböző jogviszonyokból származó keresetekre.
Társadalombiztosítás és ellátások
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem fizetsz társadalombiztosítási járulékot, és emiatt nem szerezhetsz biztosítási jogviszonyt. Ez azt is jelenti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkanapokat nem veszik figyelembe a nyugdíj számítása során.
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésedet sem az EFO biztosítja. Ha nappali tagozatos diák vagy, akkor a tanulói jogviszonyod alapján rendelkezel egészségbiztosítással. Ha azonban már nem vagy nappali tagozatos hallgató, akkor külön kell gondoskodnod az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetéséről (ha nincs mellette más jogviszonyod, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével).
Az EFO tehát inkább rövid távú munkavégzésre alkalmas, ahol a hangsúly a gyors kereset és az egyszerű adminisztráció, nem pedig a hosszú távú biztosítási előnyök megszerzése.
Igazolások és adóbevallási kötelezettségek
A munkáltató köteles bejelenteni az EFO-s foglalkoztatást, és megfizetni a napi átalányadót. Neked külön bejelentési kötelezettséged nincs, de a munkáról igazolást kell kapnod, amely tartalmazza a ledolgozott napokat és a kifizetett összeget.
Ez az igazolás fontos, mert az éves adóbevallásodhoz szükséged lehet rá. Bár az EFO-s jövedelem után általában nem kell személyi jövedelemadót fizetned, a bevallásban fel kell tüntetni, ha más jövedelmeid is vannak.
Érdemes minden igazolást megőrizned, mert ezekkel tudod igazolni a munkaviszonyod tényét, és ezek alapján ellenőrizheted, hogy a munkáltató teljesítette-e a kötelezettségeit. Ez segít elkerülni a későbbi vitás helyzeteket vagy hiányosságokat az adóhatóság előtt.
Alternatív foglalkoztatási formák diákoknak
A nappali tagozatos hallgatók többféle módon vállalhatnak munkát Magyarországon. Az egyes formák eltérnek adózás, járulékfizetés, adminisztráció és jogi védelem szempontjából, ezért fontos, hogy a számodra legkedvezőbb megoldást válaszd.
Iskolaszövetkezeti munkavégzés
Az iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzés az egyik legkedvezőbb lehetőség, ha nappali tagozatos hallgatóként dolgozol. Itt a béred után 25 éves kor alatt nem kell sem személyi jövedelemadót, sem járulékot fizetned egy meghatározott havi összeghatárig. Ez azt jelenti, hogy a bruttó bér teljes egészében a tiéd marad.
A munkáltató számára is előnyös, mert nem terheli szociális hozzájárulási adó (a bruttó béreden felül az iskolaszövetkezet szolgáltatási díját fizeti meg). Emiatt sok cég kifejezetten előnyben részesíti a diákokat iskolaszövetkezeten keresztül.
Nincs időkorlát a munkavégzésre, így akár egész évben dolgozhatsz. Az adminisztrációt az iskolaszövetkezet intézi, neked ezzel nem kell foglalkoznod. Az egészségügyi ellátásodat a hallgatói jogviszonyod biztosítja.
Ez a forma költséghatékony, egyszerű és biztonságos, ezért rövid és hosszabb távra is alkalmas.
Megbízási szerződéses lehetőségek
A megbízási szerződés rugalmas megoldás, ha önálló feladatot végzel, például projektmunkát vagy szellemi tevékenységet. A jövedelmed után alapvetően 15% személyi jövedelemadót kell fizetni, de 25 év alatt SZJA mentességed van bizonyos havi összegig (2025-ben a kedvezmény összege jogosultsági hónaponként 656 785 forint, vagyis ekkora bruttó bérig nincs SZJA fizetési kötelezettség, mivel a kedvezmény “kinullázza”).
Járulékot csak akkor kell fizetned, ha a bevételed meghaladja a minimálbér 30%-át (viszont így ezzel a jogviszonnyal nem is leszel biztosított, tehát ha nem vagy mellette más módon biztosított - nincs nappalis hallgatói jogviszony, sem főállás -, fizetni kell egészségügyi szolgáltatási járulékot). Ez kedvező, mert kisebb összegű munkák után nem terhel plusz költség. Emellett 10% költséghányadot is elszámolhatsz, ami csökkenti az adóalapot.
A megbízási szerződés nem biztosít teljes körű szociális védelmet, például táppénzre nem leszel jogosult. Ugyanakkor sok esetben előnyösebb lehet, mint a munkaviszony, mert alacsonyabb a közteher.
Ez a forma akkor célszerű, ha rövidebb, konkrét feladatokra keresel megbízást, és nem igényelsz teljes munkajogi védelmet.
Egyéni vállalkozás
Nappali tagozatos egyetemistaként kedvező adózás mellett indíthatsz egyéni vállalkozást. Mivel ilyenkor a hallgatói jogviszony a "főállásod", mellékállású egyéni vállalkozó leszel. Ez azt jelenti, hogy nincs kötelezően fizetendő minimális adó, mint a főállású egyéni vállalkozók esetében (ott ugye attól függően, hogy az adott tevékenység igényel-e végzettséget, a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni adókat fizetni kell).
Amennyiben az átalányadózást választod, az adómentes jövedelemrész eléréséig ezáltal nem lesz semmilyen adófizetési kötelezettséged (az iparűzési adót leszámítva). Attól függően, hogy mi a vállalkozás tevékenysége, a költséghányad lehet 40%, 80% vagy 90% - vagyis a bevételed ekkora része tekinthető költségnek a szabályozás szerint (ezt nem kell számlákkal igazolni), és a fennmaradó rész, a jövedelem után kell adót fizetni.
A legtöbb tevékenység a 40%-os költséghányad alá tartozik, így nézzünk erre egy példát:
Egyetem mellett kisebb webfejlesztési munkákat végzel vállalkozóként. Tegyük fel, hogy egy teljes éven keresztül, minden hónapban van ebből 200.000 Ft bevételed. Ez összesen 12 x 200.000 = 2.400.000 Ft.
A jövedelmed ennek a 60%-a (mivel a 40% költségnek tekintett), 1.440.000 Ft. Ez az adóalapod.
Mivel ez az összeg kevesebb, mint az adómentes jövedelemrész (ami az éves minimálbér fele, vagyis 2025-ben 6 x 290.800 Ft = 1.744.800 Ft), nincs SZJA fizetési kötelezettséged - de 25 éves kor alatt ez az összeg egyébként is SZJA mentességet élvezne (a kedvezmény összege jogosultsági hónaponként 656 785 forint).
Mivel mellékállású egyéni vállalkozó vagy, TB járulékot és szocho-t sem kell fizetni egészen addig, amíg az adómentes jövedelemrészt meg nem haladta a jövedelmed).
Tehát: 40%-os költséghányad mellett évi 2.908.000 Ft bevétel alatt nincs adófizetési kötelezettség mellékállású átalányadós egyéni vállalkozóként. (80%-os költséghányad alá tartozó tevékenység esetén ez az összeg 8.724.000 Ft, 90%-os kulcs esetén pedig 17.448.000 Ft). Ezek az összegek ráadásul az évi 18 millió forintos alanyi mentes határ alatt maradnak, így áfa bevallással sem kell foglalkoznod alanyi mentesség választása esetén.
Háztartási alkalmazottként végzett munka
Háztartási alkalmazottként is dolgozhatsz, például takarítás, gyermekfelügyelet vagy kertgondozás formájában. Ezt a foglalkoztatási formát külön szabályozás érinti, amely egyszerűsített adminisztrációt biztosít a magánszemély munkáltatónak.
A munkáltató regisztrációs díjat fizet, és ezzel jogszerűvé válik a munkavégzés. Neked nem kell külön adót vagy járulékot fizetned, de ebből a jogviszonyból nem származik társadalombiztosítási jogosultság. Ez azt jelenti, hogy például nyugdíjhoz vagy táppénzhez nem járul hozzá.
Ez a lehetőség főként alkalmi jellegű munkákra alkalmas, ahol fontos a gyors és egyszerű megoldás. Előnye, hogy kevés papírmunkával jár, és jogilag rendezett keretet ad a magánszemélyek közötti foglalkoztatásnak.
Ha rugalmas, rövid távú munkát keresel, ez a forma jó választás lehet, de hosszú távú biztosítási előnyöket nem nyújt.