Vissza

KATA könyvelés - kell-e könyvelő a katás vállalkozónak?

Dia

July 20, 2020

Sok katás vállalkozó gondolja úgy, hogy neki nincs szüksége könyvelőre, de a KATA marketingje talán túl jó a médiában. Valóban a KATA adózás lesz-e a legkedvezőbb a vállalkozás számára? Mi legyen az ÁFA státusz? Bizonyos esetekben ÁFA bevallást még alanyi adómentes státusz mellett is szükséges lehet készíteni. Hogyan éri meg fizetni az iparűzési adót (normál / egyszerűsített / fix összegű)? A fentieken túl számos további olyan kérdés merülhet fel (pl. a katás egyéni vállalkozó szünetelteti, vagy éppen újraindítja a vállalkozását, esetleg munkaviszonyt is létesít a vállalkozása mellett - hova, milyen nyomtatványokat szükséges leadni, hogy alakul az éves keret, stb.), amit a vállalkozó egyedül nem, vagy csak jelentős idő- és energiabefektetéssel tud megnyugtatóan megválaszolni, míg egy könyvelő feladata, hogy tisztában legyen a vonatkozó jogszabályokkal, nyomtatványokkal, határidőkkel, és ezekre nagy valószínűséggel azonnal választ is tudna adni.


KATA könyvelés házilag?

Sok katás egyéni vállalkozó gondolja úgy, hogy neki nincs szüksége könyvelőre, megoldja a KATA könyvelést “házilag” - hiszen azért a havi egy-két számláért minek fizessen bárkinek több ezer forintot havonta, különben is alanyi adómentes, vagyis ÁFA bevallása sincs, meg különben sem kötelező neki a könyvelő.

Annyiban igazuk lehet, hogy amennyiben tényleg csak pár számlájuk van havonta, éves bevételük nem haladja meg a 12 millió forintot, nem kell ÁFA bevallást készíteniük, a lezárt üzleti év végén csak összeadják a bevételeiket (illetve ezt vezetik év közben a bevétel nyilvántartásban), következő évben bevallják a katát és befizetik az iparűzési adót. Ez esetben a KATA könyvelés valóban olyan mértékű adminisztráció, ami nem feltétlenül igényel könyvelőt, főleg a számlázó programok segítsége mellett. A törvény szerint pedig a KATA alá besorolt vállalkozások számára valóban nem kötelező a könyvelő.

De a KATA marketingje talán túl jó a médiában.

Katás egyéni vállalkozást tényleg szinte pár perc alatt, online lehet indítani, amennyiben a vállalkozó rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel. Azonban érdemes végiggondolni a következő kérdéseket: ha kellő megalapozottsággal meg tudja válaszolni őket, talán tényleg nem szükséges könyvelőt keresnie; de ha nem - a könyvelő tudja a válaszokat.

Valóban a KATA adózás lesz-e a legkedvezőbb a vállalkozás számára?

Milyen árbevétellel, milyen költségekkel tervez a vállalkozó? Bele fog férni az évi 12 millió forintos (év közben indult vállalkozások esetén hónapra arányosítva számítandó) bevételi értékhatárba? Ha nem, a 40%-os különadó mellett mekkora árbevételig érdemes ezt az adózási módot választania? További fontos kérdés, hogy milyen költségekkel tervez a vállalkozás? Simán elképzelhető, hogy mindent összevetve érdemesebb lehet más adózási módot választani, bármilyen csábítónak hangzik elsőre a KATA kis összege és egyszerűsége. Azt pedig szinte már csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy a katás egyéni vállalkozókra egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak (egy kifizetőtől származó, évi 3 millió forintot meghaladó bevétel, illetve kapcsolt vállalkozások extra adója), amik célja elvileg a bújtatott munkaviszony kiszűrése.

Mi legyen a katás vállalkozás ÁFA státusza?

Következő kérdés az ÁFA státusz. Egy induló vállalkozásnak jellemzően érdemesebb az alanyi adómentességet választani, főleg ha magánszemélyeknek értékesít - és így az olcsóbb árakkal versenyelőnyre tehet szert -, vagy alacsony költséggel dolgozik - és így minimális a “költség” ÁFA, amit nem tud visszaigényelni -, vagy magas árréssel tud dolgozni - így hiába kell befizetnie a “költség” ÁFÁt, így is megéri. Az alanyi adómentesség mellett szólhat még, hogy alanyi adómentes egyéni vállalkozónak nem kell céges bankszámlát nyitni.  

Tételezzük fel, hogy egy katás egyéni vállalkozó alanyi adómentességet választ, vagyis nem kell ÁFA bevallást készíteni, mégis minek kellene neki könyvelő? Azonban van pár dolog, amivel nem árt tisztában lenni.

Először is azzal, hogy ezt csak évi maximum 12 millió forint árbevétel esetén választhatják, ennél magasabb árbevétel esetén be kell jelentkezni ÁFA fizetés alá. Ezzel kapcsolatban fontos  tudni, hogy az ÁFA  értékhatárt év közben induló vállalkozások esetében nem hónapra kell arányosítani, mint a KATA értékhatárát, hanem napra - és amelyik számlával a vállalkozás átlépi ezt az értékhatárt, azt a számlát már áfával növelten kell kiállítani, és meg kell tenni a szükséges bejelentéseket, valamint ÁFA bevallást benyújtani.

Másodszor, hogy bizonyos esetekben ÁFA bevallást még alanyi adómentes státusz mellett is szükséges lehet készíteni, például ha a Google vagy Facebook oldalakon hirdet (bejelölve, hogy ezt vállalkozásként teszi). A hirdetések után az Európai Unión belül a fordított adózás szerint kell fizetni az általános forgalmi adót. Tehát a Google vagy Facebook nem számol rá a hirdetési díjra semmilyen ÁFÁ-t, hanem ÁFA mentes számlát állít ki minden hó végén. A Magyarországon érvényes ÁFÁ-t (jelenleg 27%) azonban be kell vallani és meg kell fizetni, a következő hónap 20-ig.

Számlatömböt használjon, vagy számlázó programot?

Kézi számlázás esetén fontos, hogy a vállalkozó megőrizze a számlatömbről kapott papír-írószer bolti számlát (valamint a betelt tömböket, vagy a törölt tételek mindhárom példányát), valamint hogy a kiállított számlák megfeleljenek a NAV által előírt formátumnak. Például amennyiben nem szerepel a “kisadózó” kifejezés a számlán, mulasztási bírságra számíthat. Számlázással kapcsolatban többlet feladatot jelent július 1-e után a NAV által előírt kötelezettség teljesítése (egyelőre adószámmal rendelkező vevők esetén, de jövőre a magánszemélyeknek történő értékesítés esetén is).

Az iparkamarai éves tagdíjat befizette?

A helyileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához az indulástól számított 5 napon belül be kell jelentkezni, valamint az éves tagdíjat (jelenleg 5000 Ft) be kell fizetni. A tagdíj befizetésére természetesen állítható be emlékeztető, de a könyvelő egész biztosan figyelmeztet rá.

Hogyan éri meg fizetni az iparűzési adót?

Egy KATÁs egyéni vállalkozás az alábbi 3 módon számolhatja az iparűzési adót:

1.Normál iparűzési adó

az iparűzési adó alapja a következő módon számolható:

árbevétel

- anyagköltség

- eladott áruk beszerzési értéke

- közvetített szolgáltatások értéke

Az adó mértéke 2% (vagy amennyi az adott településen az adó mértéke).

2.Egyszerűsített iparűzési adó

Az adó alapja a nettó árbevétel 80%-a; az adó mértéke 2% (vagy amennyi az adott településen az adó mértéke).  

3.Fix összegű iparűzési adó

Az adó alapja 2 500 000 Ft, az adó mértéke 2% (vagy amennyi az adott településen az adó mértéke).

Az első verzióban az egyszerű KATA adózás máris jelentősen bonyolódik, hiszen ez esetben nyilván kell tartani a költségszámlákat. A második eset akkor lehet előnyös, ha a nettó árbevétel kisebb, mint 3 125 000 Ft, hiszen ennek a 80%-a 2 500 000 Ft, és a tételes iparűzési adó választása esetén ez az adó alapja (azaz a fizetendő IPA 50 000 Ft). A harmadik esetben az adó évi összege a fix alap adott településen meghatározott százalékos mértékű adója, Budapesten 50 000 Ft, amit két egyenlő részletben kell megfizetni.

Van pénzforgalmi bankszámlája?

Mit jelent a pénzforgalmi bankszámla? Olyan bankszámla, amit kifejezetten ezzel a jelöléssel nyit a bank. Az, hogy egy számla pénzforgalmi bankszámlának minősül, csupán a szerződésből derül ki. Ez a minősítés azért igen fontos, mert a vállalkozások széles köre számára kötelező pénzforgalmi bankszámla nyitása (ettől függetlenül nyithat olyan vállalkozó vagy magánszemély is, akinek ezt a törvény nem írja elő kötelező jelleggel), mivel a pénzforgalmi számlájukat kötelesek használni a vállalkozással kapcsolatos pénzügyi tranzakciókhoz (kötelezettségek teljesítése, illetve őket illető kifizetések fogadása).

Ez alól a törvényi előírás alól egyedül az alanyi adómentes, katás egyéni vállalkozó kap mentességet, tehát számára nem kötelező pénzforgalmi bankszámlát nyitni, használhatja a lakossági bankszámláját. Azonban amennyiben bekerül az ÁFA körbe, már kötelező megnyitnia, ennek elmulasztása bírságot von maga után.

Igényeljen-e közösségi adószámot?

Amennyiben a katás egyéni vállalkozó nem tervez külföldi vállalkozással kapcsolatba kerülni, se terméket, se szolgáltatást nem tervez vásárolni, illetve nem is értékesít külföldi partnernek, akkor azt gondolhatná, hogy nincs szüksége közösségi adószámra. Azonban amennyiben csupán Google, vagy Facebook oldalakon szeretne  hirdetést feladni (vállalkozásként - vagyis az összeg költségként elszámolható), máris rendelkeznie kell közösségi adószámmal.

A fentieken túl számos további olyan kérdés merülhet fel (pl. a katás egyéni vállalkozó szünetelteti, vagy éppen újraindítja a vállalkozását, munkavállalót foglalkoztat,  esetleg munkaviszonyt létesít a vállalkozása mellett - hova, milyen nyomtatványokat szükséges leadni, hogy alakul az éves keret, stb.), amit a vállalkozó egyedül nem, vagy csak jelentős idő- és energiabefektetéssel tud megnyugtatóan megválaszolni, míg egy könyvelő feladata, hogy tisztában legyen a vonatkozó jogszabályokkal, nyomtatványokkal, határidőkkel, és ezekre nagy valószínűséggel azonnal választ is tudna adni. Sőt, vannak olyan könyvelő irodák, akiknek fókuszában a katás vállalkozás könyvelése, egyéni vállalkozó könyvelése áll.

Nem érdemes könyvelő nélkül vállalkozni, még katás egyéni vállalkozóként se.

Amennyiben a könyvelői díj kigazdálkodása problémát jelenthet, érdemes lehet elgondolkodni azon is, hogy valóban megéri-e elindítani a vállalkozást. Arról pedig, hogy milyen szempontok mentén érdemes könyvelőt választani, egy korábbi cikkünkben írtunk.

Keressünk könyvelőt