A lakhatási támogatás 2025-ben több formában is elérhetővé válik, különösen a 35 év alatti munkavállalók és a közszolgálati dolgozók számára. Havi 150 ezer forint támogatást használhatsz albérleti díjra vagy lakáshitel törlesztésére, ami éves szinten akár 1,8 millió forint segítséget is jelenthet. Ez a változás komoly könnyebbséget adhat azoknak, akik most terveznek önálló életet vagy éppen lakáshitelt fizetnek.
Az új szabályok nemcsak a támogatás összegét, hanem annak adózási feltételeit is meghatározzák. Mivel a lakhatási támogatás béren kívüli juttatásként működik, a terhek a munkáltatót érintik, így számodra közvetlenül kedvezőbb feltételeket biztosít. Ezért érdemes tisztában lenned azzal, hogyan igényelheted, és milyen feltételek mellett járhat számodra.
Lakhatási támogatás 2025: Legfontosabb tudnivalók
2025-től új lakhatási támogatási forma érhető el, amelyet a munkáltatók biztosíthatnak a fiatal munkavállalók számára. A támogatás célja, hogy könnyebbé tegye az albérletben élők vagy lakáshitelt törlesztők helyzetét, miközben kedvezőbb adózási feltételeket kínál, mint egy hagyományos béremelés.
A támogatás célja és háttere
A kormány 2024 decemberében jelentette be az új lakhatási támogatást, amely 2025. január 1-jétől lépett hatályba. A cél a fiatalok lakhatási terheinek enyhítése volt.
A támogatás bevezetésének egyik fő oka a megemelkedett lakásárak és bérleti díjak. A fiatalok sokszor nehezen tudják fedezni ezeket a költségeket, különösen a pályakezdés éveiben és/vagy családi segítség nélkül.
A rendszer munkáltatói juttatásként működik, vagyis nem mindenki kapja automatikusan. A munkáltató dönt arról, hogy biztosítja-e dolgozóinak a támogatást. Ez azt jelenti, hogy a hozzáférés vállalatonként eltérő lehet.
150 ezer forintos támogatás részletei
A havi támogatás legfeljebb 150 000 forint, ami éves szinten akár 1,8 millió forintot is jelenthet - ha a munkaviszony egész évben fennáll (ha a munkavállaló nem a teljes adóévben áll munkaviszonyban a munkáltatóval, akkor a lakáscélú keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak a munkaviszonyban töltött napokkal arányos összege).
Az összeg nem lehet magasabb, mint a tényleges lakhatási költség, tehát csak a bérleti díj vagy a törlesztőrészlet igazolt összegéig jár. Ha a támogatás meghaladná a költségeket, a különbözet adóköteles lehet. Ezért fontos, hogy mindig pontos szerződést mutass be a munkáltatódnak.
(Fontos: ha a munkavállaló az adóévben magasabb összegben vette igénybe a lakhatási támogatást, mint amennyit lakásbérleti díjként vagy hiteltörlesztésként igazoltan megfizetett, a meghaladó összeg 50%-át az adóévre vonatkozó SZJA-bevallásában különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie.)
Az adózás a munkáltató számára kedvezőbb, mint a bér esetében. A munkáltató 15% SZJA-t és 13% szochót fizet, ami összesen 28% - pont, mint a SZÉP kártyás juttatások esetén. Ez alacsonyabb teher, így ugyanakkora kiadásból több nettó juttatás jut neked. Például 150 000 forint nettó támogatás esetén a munkáltatódnak 192 000 forint költsége keletkezik, míg bérként több mint 250 000 forintba kerülne.
KIVA-s cégek esetében pedig csak 25% az adóteher (15% SZJA + 10% KIVA).
Kik jogosultak a lakhatási támogatásra?
A támogatás kizárólag 35 év alatti munkavállalók számára érhető el. Ha az év közben töltöd be a 35. életévedet, utoljára abban a hónapban kaphatod meg a támogatást (ha a munkavállaló az adóévben a 35. életévét betölti, akkor a lakáscélú keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alattinak minősül).
Jogosultsági feltétel, hogy rendelkezz érvényes lakásbérleti szerződéssel vagy lakáscélú hitelszerződéssel. Csak lakáscélú hitelek esetében igényelhető, például CSOK vagy Otthon Start hitel. Más típusú kölcsön, mint a személyi vagy diákhitel, nem számít bele.
A támogatás igénylése írásban történik. Ehhez csatolnod kell a szerződés másolatát, valamint meg kell adnod a számlaszámot, ahová az utalás érkezhet. Ez lehet a sajátod, a bérbeadóé vagy a banké.
Támogatás felhasználási lehetőségei: albérlet és lakáshitel
A támogatás két fő célra használható fel: albérleti díj fizetése vagy lakáshitel-törlesztés. Ez rugalmas megoldást ad, hiszen mindkét csoport jelentős kiadásokkal szembesül.
Albérlet esetén a munkáltató közvetlenül a bérbeadónak vagy neked utalhatja az összeget. Fontos, hogy a bérleti szerződés írásban rögzítve legyen, és tartalmazza a pontos lakhatási feltételeket.
Lakáshitel esetén a támogatás közvetlenül a bankhoz kerülhet, így a törlesztőrészlet csökken. Ez különösen hasznos lehet azoknak, akik hosszú távú hitelben gondolkodnak.
Mindkét esetben csak magyarországi ingatlanra vonatkozik a támogatás. Ha a lakhatási körülményeid változnak, például megszűnik a szerződésed, azt öt napon belül jelezned kell a munkáltatódnak. Ez biztosítja, hogy a támogatás mindig jogszerűen kerüljön kifizetésre.
Lakhatási támogatás igénylése és adózási szabályai
A lakhatási támogatás 2025-től több formában elérhető, de kiemelt szerepe van a munkáltatók által biztosított kedvezményes adózású juttatásnak. A jogosultsági feltételek, az igényléshez szükséges dokumentumok, a keretösszegek és az adózási szabályok pontos ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a támogatás valóban előnyt jelentsen számodra.
Igénylés menete és szükséges dokumentumok
A támogatást nem kapod meg automatikusan, hanem külön kell kérvényezned a munkáltatódtól. Ehhez írásos kérelem benyújtása szükséges, amelyhez csatolnod kell a lakhatási költségeket alátámasztó iratokat.
Ha albérletben élsz, a bérleti szerződés másolatát kell leadnod. Ha lakáshitel törlesztésére kéred a támogatást, akkor a hitelszerződés és a törlesztés igazolása szükséges. Nem minden hiteltípus fogadható el, ezért fontos ellenőrizned, hogy a te szerződésed lakáscélúnak minősül-e.
Az utalás történhet a te számládra, a bérbeadó számlájára vagy közvetlenül a bankhoz. Ha változás történik, például lejár a bérleti szerződésed vagy megszűnik a munkaviszonyod, azt 5 napon belül be kell jelentenéd. A munkáltató minden év január 31-ig köteles adatot szolgáltatni a NAV felé a támogatásról és a kapcsolódó ingatlanról.
Kedvezményes adózású lakhatási támogatás szabályai
A lakhatási támogatás béren kívüli juttatásként adózik, ami kedvezőbb, mint a munkabér. A munkáltatót terheli a 15% személyi jövedelemadó és a 13% szociális hozzájárulási adó (KIVÁs cég esetén 10% KIVA), így összesen 28% (KIVÁs cég esetén 25%) adóteher keletkezik. Ez alacsonyabb, mint a bérkifizetések teljes adóterhelése.
A támogatás összege nem haladhatja meg az igazolt bérleti díjat vagy hiteltörlesztést. Ha a kifizetett összeg magasabb, mint amit igazolni tudsz, a különbözet 50%-át külön adóként kell megfizetned. Ezért mindig pontosan kell dokumentálnod a lakhatási költségeidet.
A kedvezményes adózás miatt a munkáltatónak kevesebb költséget jelent ugyanaz a nettó összeg, mintha azt béremelésként adná. Például egy havi 150 000 forintos támogatás esetén a munkáltató 192 000 forintot fizet, míg ugyanez bérként több mint 254 000 forintba kerülne.
Éves keretek és összeghatárok
A támogatás felső határa havi 150 000 forint, ami évente legfeljebb 1,8 millió forintot jelent. Ez az összeg arányosan csökken, ha nem az egész évben vagy jogosult, például mert betöltöd a 35. életévedet. Az utolsó jogosult hónap az, amikor betöltöd a korhatárt.
Fontos, hogy a támogatás összege nem lehet magasabb az igazolt költségeknél. Ha a bérleti díjad például 120 000 forint, akkor legfeljebb ennyit kaphatsz támogatásként.
Ez a juttatás nem része az évi 450 000 forintos SZÉP-kártya keretnek, hanem attól függetlenül veheted igénybe. Így egyszerre élhetsz mindkét kedvezményes adózású juttatással, ami jelentős anyagi előnyt biztosíthat.
Változásbejelentési kötelezettség
Ha a lakhatási helyzetedben változás történik, azt rövid határidővel jelezned kell a munkáltatódnak. Ilyen lehet a bérleti szerződés megszűnése, új szerződés kötése, a hitel lezárása vagy a munkaviszony megszűnése.
A szabály szerint a változást 5 napon belül kell bejelentened. Ha ezt elmulasztod, a jogtalanul kapott támogatás visszafizetésére kötelezhetnek, és adóhátralék is keletkezhet.
A munkáltató a bejelentett változásokat köteles nyilvántartani, és az éves adatszolgáltatás során a NAV felé továbbítani. Ezért a pontos és időben történő bejelentés nemcsak a te érdekeid védelme miatt fontos, hanem a munkáltató jogszerű adminisztrációjához is elengedhetetlen.