Munka Törvénykönyve 2023 - A legfontosabb változások

2023 január 1-jével több ponton is módosult a Munka Törvénykönyve. Bevezetésre került az apasági és a szülői szabadság, valamint a munkáltatóknak bővebb tájékoztatási kötelezettséget írtak elő. A felmondási tilalmak is bővültek, a munkavállalók pedig kezdeményezhetik a munkaszerződésük módosítását. Nézzük a legfontosabb változásokat részletesebben is.

‍

Apasági szabadság

‍

Az Európai Unió 2019/1158 számú irányelve - miszerint az apának a gyermek születése esetén 10 munkanap apasági szabadságot kell biztosítani - került átültetésre a magyar jogrendbe a módosítással. Az apasági szabadság tehát tíz munkanapig tart és az apa a gyermeke születését követő (illetve örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő) második hónap végéig jogosult rá, amit a kérésének megfelelő időpontban, akár két részletben is ki lehet adni (tehát ez jelentheti azt is, hogy adott esetben a következő évre is átvihető). Nem jár azonban a teljes távolléti díj mind a 10 napra, csak az első 5 napra; a második 5 napra csupán annak 40%-a illeti meg az apát. 

‍

Szülői szabadság

‍

Új szabadságtípusként került bevezetésre a gyermek 3 éves koráig járó, 44 munkanapos szülői szabadság. Ez a szabadság mindkét szülőt megilleti, de pénzben nem megváltható. A szabadság alatt a szülőt a távolléti díj 10%-ának megfelelő díjazás illeti meg, ebből azonban még le kell vonni a GYES, illetve a GYED összegét is (de legalább a nyugellátás szempontjából figyelembe vehető szolgálati időt nem csökkenti). 

‍

Munkáltatóként fontos tudnivaló, hogy a 10%-os távolléti díjjal előfordulhat, hogy a munkavállaló munkabére a minimálbér 30%-a alá csökken, azonban ilyen esetben is a minimumot, tehát a minimálbér 30%-a utáni járulékfizetést kell teljesíteni. 

‍

A szülői szabadságot a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amit a munkavállaló legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt köteles bejelenteni.

‍

Mentesülhet a munkavállaló a Mt. alapján előírt munkavégzési kötelezettség alól

‍

A munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól

• a keresőképtelensége időtartamára, vagy munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára,
• a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára, továbbá
• a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra (maximum két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelően).

‍

Felmondási tilalmak köre

‍

A módosított Mt. értelmében a munkáltató az alábbi esetekben nem szüntetheti már meg felmondással a munkaviszonyt:

• várandósság,
• szülési szabadság,
• apasági szabadság,
• szülői szabadság,
• gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
• tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
• nők esetén az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelések időtartama (de maximum ennek megkezdésétől számított hat hónap), 
• súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozónak, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente maximum 5 munkanapra adott rendelkezésre állás alóli mentesülés időtartama alatt.

‍

Munkavállaló által kezdeményezhető munkaszerződés módosítás

‍

A munkavállaló (a munkaviszony első 6 hónapját kivéve) kérheti a teljes munkaidős vagy részmunkaidős foglalkoztatásra való áttérést, a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatást, vagy határozatlan idejű pozícióba való áthelyezését, amennyiben ilyen a munkáltató tájékoztatása szerint elérhető.

‍

Nagyon sok kisgyerekes szülőnek nyújthat segítséget, hogy gyermekük 8 éves koráig kérheti a munkavégzési hely és a munkarend módosítását, valamint a távmunkavégzés keretében, illetve részmunkaidőben való foglalkoztatását (és ugyanez vonatkozik a valamint a gondozást végző munkavállalóra is; a munkaviszony első 6 hónapját kivéve). Ezt írásban kell kérvényezni, indoklással együtt, megjelölve a változtatás kért időpontját is. Erről a munkáltatónak 15 napon belül kell nyilatkoznia - és amennyiben elutasítja, úgy azt meg is kell indokolnia, ellenkező esetben - vagy ha jogellenesen utasítja el - perelhető. 

‍

A munkáltató Mt. szerinti tájékoztatási kötelezettsége 

‍

A munkáltatónak a munkavállalót a munkábaállást követően az alábbiakról tájékoztatnia kell: 

• napi munkaidő,
• alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások,
• munkabérről való elszámolás módja, munkabér fizetés gyakorisága, kifizetés napja,
• munkakörbe tartozó feladatok,
• szabadság mértéke és számításának, valamint kiadásának módja, 
• munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályai,
• a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, 
• munkáltatói jogkör gyakorlója.

Ezt a tájékoztatást korábban 15 napon belül kellett megtennie, ez azonban idéntől már 7 napra csökkent (munkába állást követő 7. napig), valamint további témákkal egészült ki: 

• a munkahely megjelölése,
• a napi munkaidő tartama,
• a hét azon napjai, amelyekre munkaidő osztható be,
• a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontja,
• a rendkívüli munkaidő lehetséges tartama,
• a munkáltató tevékenységének sajátos jellege (ha releváns),
• a munkáltató képzési politikája (ideértendőek a jogszabály vagy kollektív szerződés alapján kötelező képzések is),
• a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartama,
• annak a hatóságnak a megnevezése, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti (ez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal).

‍

Ez alól mentesül a munkáltató, ha 

• erről a felek írásban megállapodtak - praktikusan a munkaszerződésbe foglalt tájékoztatás értendő ide, 
• ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg. 

‍

A munkahelyről szóló tájékoztatásnak magában kell foglalnia az állandó munkahelyet, ennek hiányában pedig a munkavállaló munkakörében szokásos munkavégzési helyet. Továbbá arról is tájékoztatni kell a munkavállalót, ha a munkavégzés helyéről szabadon dönthet.

‍

A várhatóan 15 napot meghaladó külföldi munkavégzés esetén pedig a munkavállalót legkésőbb a külföldre történő kiutazást megelőző 7 nappal írásban tájékoztatni kell

• a külföldi munkavégzés helyéről és időtartamáról,
• a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,
• a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól és feltételeiről,
• a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről,
• a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetőségéről, valamint
• a hazatérésre irányadó szabályokról.

‍

Határidő számítás új szabályai

‍

A Munka Törvénykönyve értelmében a munkaviszonyra vonatkozó jognyilatkozat akkor válik hatályossá, ha azt a címzettel közlik. Azonban a jognyilatkozat határidejét tekintve az is elfogadható, ha a nyilatkozatot a határidő utolsó napjáig közlik, vagy addig bármilyen, a jognyilatkozat közlésére vonatkozó magatartást mutatnak. Az azonnali hatályú felmondás közlésére vonatkozó, 15 napos határidő betartásával kapcsolatban azonban ez a szabály visszaélésekre adott volna lehetőséget a címzett részéről, ezért az azonnali hatályú felmondás közlése során a 15 napos határidő megtartottnak minősül akkor is, ha azt a határidő utolsó napjáig postára adják. 

‍

Indoklás munkáltatói felmondás esetén

‍

A Munka Törvénykönyve új szabályai szerint a munkáltatónak a próbaidejét töltő munkavállaló, illetve a nyugdíjas és vezető állású munkavállaló esetében is meg kell indokolnia a felmondást.  

‍

Ugyanis a munkáltató a munkavállaló kérésére köteles megindokolni a felmondását akkor is, ha egyébként indokolási kötelezettsége nem lenne, amennyiben a munkavállaló szerint a munkaviszony megszüntetésére 

• a gondozói munkaidő-kedvezmény igénybevétele, 
• az apasági szabadság igénybevétele,
• a szülői szabadság igénybevétele,
• a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, 
• a rugalmas munkafeltételek kérelmezése, 
• munkaszerződés módosítására irányuló kérelme 

miatt került sor.

‍

A munkavállaló az indoklást a felmondás közlésétől számított 15 napon belül írásban kérheti, a munkáltató pedig annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles azt írásban közölni.  Ha a munkavállaló ezzel az indokolással nem ért egyet, pert indíthat és kártérítést kérhet. 

‍

Ha munkáltatóként szeretnéd a fentiek gyakorlati hatásait átbeszélni, segítünk: összekötünk a vállalkozásodhoz leginkább illő könyvelővel / bérszámfejtővel, aki megválaszolja a kérdéseidet.

‍